Kilépés az elefántcsonttoronyból – tudományos ismeretterjesztő tartalmak az interneten
"A világ ahol büszkék vagyunk arra, hogy nem olvasunk el valamit önmagában hordozza a saját pusztulásának a csíráját. "
Legutóbbi bejegyzések
Kérlek, legyen igazatok!
A héten nagy port kavart fel, hogy mennyivel előzi a Tisza a Fideszt, ami kicsit felülírta a korábbi témát, hogy kinek lenne szabad egyáltalán elindulni a választásokon.
Az vagy amit mondasz és nem az ahogy mondod
A f*szom, hát nem rohadt idegesítően néz ez ki így? Írd le, mond ki, ne szégyelld! Úgyis mindenki megérti.
Elmaradó szennyáradat ülepítette le a rezsicsökkentés hulláját
Hol marad el a szenny? Jó két éve azt hallgatjuk, akár fideszes szimpatizánsok, akár a Fidesszel szemben álló polgárok vagyunk, hogy minden idők legvéresebb, legmocskosabb, legundorítóbb kampánya jön. Bélben és becstelenségben fog mindenki gázolni, fekete bűzhödt fekáliaként ömlik majd a sajtóból a szenny. Ehhez képest én nem tudom, mikor volt ennyire érdektelen kampány. Látni, hogy […]
Bazilika, rezsi és a szupermérföldkövek: Vitruvius esete az olasz RRF-fel
Azt írja az újság, hogy Olaszországban megtalálták Vitruvius Pollio legendás bazilikájának a maradványait. Ez a cikk nagyjából az olyan, történelemre fogékony embereknek üti meg a szemét, mint amilyen én is vagyok – talán még az építészeknek, de azok meg minek olvasnák reggel a Múlt-kort? De hogy ki volt Vitruvius? Álljon itt egy kis összefoglaló, amit […]
Bosszúnak jó lesz, más nem maradt
Nyolcvanegy nap van hátra a választásokig. Ez lesz az első olyan alkalom a rendszerváltás óta, amikor a parlamentbe jutásra esélyes formációk mindegyike – legalábbis retorikájában – a jobboldalon áll.
Aláírásnak éppen aláírás
Két napja azzal van tele a sajtó, hogy Donald Trump, Orbán Viktor nagy barátja, gyakorlatilag hátba szúrta Viktorovicsot. Elmondta egy interjúban, hogy Orbán ugyan kért pénzügyi védelmet az USA-tól, de ő nem ígérte meg neki. Ez ugye már a második sztori, amiről kiderült, hogy mégsem lett elintézve, aláírva. Szó ugyan esett róla, abban nincs hiba, […]
Huszonöt év
Az a szutykos, ködös idő volt, vagy legalábbis huszonöt év távlatából én úgy emlékszem — amit nálunk télnek csúfolnak. Rémlik a buszozás, valószínűleg a 21-es volt, de leginkább az, hogy ülünk ketten a kanapén, ami most is itt áll egyébként az ágyunk előtt, és Ő éppen a telefonját nyomogatja rajta. Meg volt ott egy csók […]
Nincs borítókép
Nem kicsit, nagyon
Nagyon viccesek az Orbán amerikai megállapodásairól készült másnapi vélemények, amiben kiderül, hogy valójában mit sikerült intézni. Az kevésbé mulatságos, hogy a szavazók túlnyomóan nagy részéhez még az aznapi, nem helyreigazított verzió jutott csak el: a legnagyobb aduászt a (csökkentett) rezsicsökkentést az ország atyja megvédte. Nyert. Nem kicsit nagyon. A felszabadult mulatság alapja persze az, hogy […]
Orbán és Magyar igéretei nem finanszírozhatók
Utánajártam a két versengő párt legfrissebb ígéreteinek, amivel meg akarják nyerni a jövő évi választást. Nagyon izgalmas, meseszép és borzasztóan reménytelennek tűnik, amit mondanak. A szebb jövő és az örök béke és egymás karjába omlás lényegtelen szerintem, mert nem kerül semmibe, ami érdekes, ami valóban a jövőnket alakítja az a gazdaság. Mi látszik az ígéretek alapján a közös jövőről?
Ezen a napon
Nincs borítókép
Isten irgalmazzon nekünk
Néztem tegnap a koronavírus sajtótájékoztatót és azon töprengtem, hogy Isten irgalmazzon nekünk, ha ezeknek a láthatóan agyilag zokni pacákoknak a szervezőképességén múlik a sorsunk. Márpedig az övékén múlik.
Nincs borítókép
Sztoikus vállvonás
Tegnap este olyan villámlás és mennydörgés volt, mintha nyári zivatar lett volna. Ma viszont jól megszopattam magam. Elfelejtettem eltenni a céges laptop töltőjét a hátizsákba, persze erre már csak az irodában jöttem rá. Sztoikusan vontam egyet a vállamon és hazavillamosoztam a töltőért. Máshogy nem megy.
Nincs borítókép
Gyerekszáj
Felszállunk a villamosra, Cili leül, én beigazgatom a babakocsit a kijelölt helyre. Cili eközben elkezd integetni a megállóban álló, számomra idegen kislánynak. Az nem veszi észre, anyukája szól neki, hogy nézzen oda. A kislány először bátortalanul visszaint, de Cili szélesen mosolyogva, lelkesen és nagyon barátságosan kalimpál a kezeivel, így ő is egyre bátrabban és mosolygósabban […]
Nincs borítókép
Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak
Élni is nehéz, meghalni se könnyű. Ovénak legalábbis nem sikerül az öngyilkosság, mert bár akkurátusan eltervez mindent, valaki mindig betoppan az életébe és öntudatlanul megakadályozza benne. Hol utánfutóval kéne tolatni, hol a kórházba kell vinni valakit, és Ove bár morogva és tüskésen, de mindig elhalasztja az öngyilkosságát. Ráér holnap is, hiszen ha valamit csinál, akkor azt rendesen csinálja.
Nincs borítókép
Milyen Magyarország?
Azt írta a Sógornőm ma Londonból, hogy Magyarország a végtelen tagadás országa. Tagadjuk a hibáinkat, mi magyarok. Ezen azóta gondolkozom, hogy elolvastam, aztán újra és újra. És szerintem rohadtul nincs igaza. Én úgy látom, hogy a magyarok inkább végtelenül türelmes, de gyorsan és drasztikusan cselekvő nép. Hosszú és lassú folyamat míg valamit megtanulunk, magunkénak érezzük. Kicsit […]
Nincs borítókép
Gyerekszáj
Cili „anyásat és apásat” játszik, Dávid közreműködésével. Cili beszél Dávidhoz, aki ühümözik. Cili sziszegve, affektálva: – Nekem szöjnyű éjszakám volt. És neked? #cilimondta
Nincs borítókép
Gyerekszáj
Ebéd közben Cilivel arról beszélünk, mi az a nulla. (A hány falatot evett már meg és még mennyit kell folyományaként.)Közben rizsszemek a földre esnek, Cili alábukik az asztalnak, hogy felszedegesse őket. Apja: – Na, és most hány rizs van a padló 3? 4? Cili: – Hájom, mejt egy a szandájomban van. (Nyögés, majd magának)… na […]