

A World of Warcraft nagyon kellemes újrafelfedezés. Tizenöt éve (mamám!) rengeteget játszottam vele, aztán a feleségemmel ketten is, amíg a gyerekek meg nem születtek. Hét éve (mamám 2!) hagytuk abba, talán kicsit több. Azóta minden játék csak szánalmas pótlék volt. A World of Warcraft (Classic, ahogy most hívják) 15 éve is egy ratyi grafikájú játék…
A feleségem ma félt tőlem, az előbb vallotta be.
Azt értem, hogy a Fidesznek mindennel baja van, amit el tud lopni, azzal meg főleg amit nem. De most komolyan, valami okos ember magyarázza már el nekem, hogy mi a bajuk a fákkal? #fidesz #életnagykérdései #nemértemvesszekmeg
Mindenen túlvagyunk. A két kórházról csak jót tudok mondani. Minden félelmünknek ellentmondóan kedvesek, gyorsak, fájdalomcsillapító és gyerekcentrikusak voltak. Cili már begipszelve falja a Happy Mealt.
Egerben a játszótér mellett parkoltunk. A megérkezés utáni 10. percben a lányom leesett a mászókáról. A 35. percben már a sürgősségi osztályon várunk, hogy csuklótörés-e vagy nem. Mentünk volna inkább strandolni!
Két napja szenvedünk azon, hogy mit csináljunk a hétvégén.
Napok óta jönnek szembe az álszent tweetek, hogy amikor leégett a Notre Dame mindenki sírt és fizetett. Bezzeg most hogy ég az őserdő (és Szibéria) le van szarva az egész.
Lassan beóvászkodott az ősz. Reggel már kardigán kell, az ember kevésbé kívánkozik a strandra. Szerencsére éppen bridzs verseny van nálunk, arra tökéletes az időjárás.
Nem mondom, hogy meleg van, de leizzadtam vacsorázás közben.
Levonatoztam a két gyerekkel. Nem hosszú út, nincs két óra. Kártyáztunk, hangoskönyvet hallgattak a fülesükön, ettek és ittak, néha nézelődtek. Boglárnál leszállt egy néni, aki mellettünk ült és a köszönés mellé hozzátette, hogy nagyon büszke lehetek a gyerekeimre, az ő unokái nem viselkedtek volna ilyen szépen. Büszke is vagyok. 😉