
Feleségem szülinapjára kapott egy új telefont. Másfél éve anyázik a régivel. Elsőre elmondta, hogy milyen butaság volt ennyit költeni, nem kellett volna, jó volt az még. Aztán elment a család és 2 órája moccanatlanul ül és állítgatja be. #jóvásárvolt
Elmentünk négyen karácsonyfát vásárolni. Azt hittem hosszú menet lesz, de az első kanyar után ott állt egy helyes fenyő, amit 5 perc alatt megfaragtattunk és kifizettünk. #jobsdone #mindenígymenne
Mindig próbálom elmagyarázni a családnak, hogy a mosogatógép evőeszköz tartóba típus szerint csoportosítva lerakott mosatlan elhelyezése mekkora innováció. Meggyorsítja a kipakolást. #nehezenÉrtikMeg #maketheworldtobetterplace

Megnéztük délelőtt a gyerekekkel a Jégvarázs 2.-őt és szerintem nincs igazuk a fanyalgóknak, mert egy jó film lett. Mondom úgy, hogy gyerekfilm és meg van terhelve azzal is, hogy folytatás. Engem teljesen lekötött, pluszban értékelem, hogy igyekeztek mást csinálni, mertek kicsit nyomasztót (nem nagyon), néhol szomorút és megbízhatóan vicceset. Szóval jó ez, a grafikája meg…
Néztem magam a tükörben reggel és Sickratmen sora jutott eszembe: „újabb öregségi pixel nőtt az arcomra”. #ballagunka40felé
Minden rosszban van valami jó, avagy hogyan legyünk töretlenül pozitívak jegyében én örülök a World of Warcraft Classic login szerver hibáinak. 10 perc sorban állás után egy gank mentes Azerothra jutottam. Ki kell élvezni, hogy Vér Istvánék nem bírnak ki egy kis sort 🙂
Utolsó kiskapunak megtartottam a Twittert, mint a közösségi média még legnormálisabb darabját. De lassan azon töprengek, hogy azt is kitörlöm a fenébe. Olyan nagyon sajnálom, hogy ennyire elbasztuk az Internetet. Annyira jól indult, annyira szerethető és sokat ígérő volt. És mit csináltunk belőle? Ezt a hazug, agyatlan, szarfolyamot. Igazi mocsarat.
Így szombat hajnali hat táján a metróban csak 2 utas van (velem együtt), de BKK alkalmazott vagy 20. Műszakváltás gondolom. #kibaszottkoránvan

Árakban a horvát tengerpart nem magasabb egy négy fős családnak, de a kiszolgálás nagy ívben előzi a hazait.
Nyolc éve ilyenkor egy születési anyakönyvi papírt olvasgattam a János kórház büféjében és nagyon meg voltam lepődve, hogy apa lettem. Most meg ott tartunk, hogy szemtelenkedik velem.