Állapot frissítések @oriandras twitter



A gyerekszobából folyamatos veszekedés hallatszik. Dávid próbálja Cilit rávenni, hogy játszanak, de Cili nagy kézműveskedésben van, és elzavarja Dávidot mindig azzal, hogy “így nem tud koncentrálni”. Vitatkoznak. aztán csend. Dávid megjelenik az ajtóban:
– Anya… A Nudli szomjú, láttam könnyet a szemében, mejt a Sushi nem hagy neki semmit.

#davidmondta <3


Az elmúlt tizenévben nem kevés szabadidőt basztam el arra, hogy másoknak weblapokat csináljak. Mire fel ez az offenzív hangnem, húzhatja most fel a T. Olvasó a szemöldökét, ez a munkája neki. Ja, csak ez nem a munkaköri leírásban szereplő honlapokat jelentette, hanem egyéb, munkaidőn kívüli melókat.

Őszinte leszek: sosem szerettem.

Alapvetően az a baj, hogy bár szeretem a munkámat, de nem ez az életem fő célja. Márminthogy dolgozzak. A munka a szükséges rossz, amit el kell végezni azért, hogy azt csinálhassak, amit szeretnék (mínusz a szülői kötelezettségek vadabb fele). Viszont mindig szarul kerestem. Nagyon, így aztán szükség volt arra, hogy munkaidő után is honlapokat gyártsak.

Ha már így alakult, akkor egyébként egész szerencsés vagyok: egy csomó érdekes munkám volt. Beleláttam például a keresztény teológia egyik reform ágába, a mediációs folyamatokba, a kurva nagy vastartály építésekbe, a játszóház szervezésbe meg ilyen dolgokba. Amit mindig utáltam az a webáruházak építése volt. Ha van még egy undorító elfoglaltság, akkor a maszek webáruház készítés az az.

A maszekolás egyik rákfenéje az volt, hogy a megrendelőnek is a szabadidejéből megy a dolog, de ő ezt örömmel, hobbiból/haszonszerzésből csinálja. Konkrétan:  nem sajnálja rá az időt. Te meg ülsz, hallgatsz és két mondatonként igyekszel visszaterelni a klienst a feladatok felé. Elárulom: sikertelenül.

Igyekeztem ezt én már leépíteni, de aztán a közgazdaság újra beleköpött a levesbe és fel kellett venni a fonalat. Viszont most úgy tűnik, hogy megint abbahagyom, azzal az elképzeléssel, hogy végleg.

Éppen befejeztem egy melót reggel, ami miatt az elmúlt 2 hétben 20 percenként csippant a Gmail, hogy meló van. Most órák óta semmi. Csak azt tudom remélni, hogy ez így marad mostantól örökre.


Aki leírja azt, hogy az oldal indexálhatósága lehet, hogy penge seo szakember, de hogy magyarul nem tud ragozni az is biztos. #idiótaVilág #seo #omfg

   Őri András - - hozzászólás


Reggeli beszélgetés:
Cili: – Anya, homályosan látok.
Én: – Biztos még fáradt vagy.
C.: – De máskor is szoktam homályosan látni.
Én: – És ha pislogsz párat?
C.: – Akkor is homályosan látok.
Én: – És ha így összeszűkített szemmel nézel?
C.: – Akkor is homályosan látok.
Dávid: – És ha becsukod a szemed?
C.: – Akkor meg semmit nem látok.

És röhögnek.

#cilimondta #davidmondta #olyanjóamikorviccesek #vicceskednek


Reggeli beszélgetés:
Cili: – Anya, homályosan látok.
Én: – Biztos még fáradt vagy.
C.: – De máskor is szoktam homályosan látni.
Én: – És ha pislogsz párat?
C.: – Akkor is homályosan látok.
Én: – És ha így összeszűkített szemmel nézel?
C.: – Akkor is homályosan látok.
Dávid: – És ha becsukod a szemed?
C.: – Akkor meg semmit nem látok.

És röhögnek.

#cilimondta #davidmondta #olyanjóamikorviccesek #vicceskednek

   László Zsófi - - hozzászólás



Gyógytornára várunk. Dávid unottan lapozgat egy Glamourt. Megállapítja, hogy sok benne a néni. Majd egy fehérnemű reklámnál elkezdi böködni a lapot, és csodálkozva hangosan:
– Itt egy sziszkótartó!

#davidmondta #eztnemotthonhallota #deakkorhol


Általában a #hétfő egy ugyanolyan nap, mint a többi hat. Ma valahogy mégis sikerült neki megmutatnia, hogy a hétfő igenis tud sztereotip lenni. Az, hogy semmihez nincs kedvem az alváson kívül nem fejezi ki minden mélységében a fájdalmamat.

   Őri András - - hozzászólás

Dávid odajön, az ölembe bújik. Átölelem, megpuszilom, hozzám simul.
– Jaj, ez a legjobb, így összebújni – mondom elérzékenyülve, de Dávid közben már próbál szabadulni az ölelésből.
– Igen… – kukackodik – de… azért játszani is jó…

#davidmondta #ésmárLegozikis #nyugodjleanya 😄