rögvaló

Állok a teakonyhában arra várva hogy a kávéfőző felmelegedjen, hallgatom két ajtóval messzebbről érkező beszélgetést.

– Jól van, Józsikám (név megváltoztatva) szép munka volt!

– Köszönöm Főnök, akkor kérnék egy kis fizetésemelést, ahogy beszéltük…

– Fizetésemelést! – háborodik fel az első hang – Mit képzel maga! Szó se lehet róla…

A kávé végre elindul és a bugyborékolása jótékonyan elfedi a történet folytatását. Azért van egy tippem.

Apasors

Este nem volt időm végigenni a vacsorát, mert Dávid már nagyon ideges volt, a többieket nem akartam kitenni az állandó nyafinak. Szóval felmentem vele az emeletre és elkezdtem az esti fürdetési rituálét. Éhesen maradtam.

Most tettem le aludni, kikevertem egy adagot magamnak abból a tejbegríz-szerű babatápból, ami kakaós íze miatt nem tetszett a fiamnak: vacsorázom.

Milyen egy gyors weboldal a Google szerint

Az elmúlt napokban kicsit visszatérhettem az igazi munkámhoz az irodában és végre újra weboldalt készíthettem. Illetve átalakításokba kezdtem a webáruházunkon. Az egyik igazodási pont a Google webmestereszközök Pagespeed Insights nevű alkalmazása volt. A webáruházunk harmatosan szerepel a gyorsasági teszteléseken és most úgy dolgozom át, hogy napról napra jobb eredményeink legyenek.

Vizsgálat 1: csak HTML

Azért pár nap után elkezdte furdalni az oldalamat a kíváncsiság, hogy mi lenne az a tökéletes struktúra, amit a Google elvár tőlünk. Fogtam egy tiszta html lapot, kitöltöttem a meta adatokat, beleírtam egy címsort és egy mondatot, aztán ráeresztettem az eszközt. Igazából azt vártam, hogy mobilon és monitoron is mindenre 100/100-at kapok, tévedtem. Mobil verzióban nem értem el csak 82%-os Felhasználói élményt.

mobil-bukta

Viszont egy sornyi javítással ezt az eredményt 100/100-ra javítottam. A megjelenítési terület kalibrálása után már nem volt gond.

<meta name="viewport" content="width=device-width">

Konklúzió:

Egy teljesen szöveges tartalmú, felhasználói felület nélküli weboldal tökéletes a Google számára. Az, hogy egy nagyobb szövegtest, beleillesztett képekkel milyen zavaróan törne össze-vissza: egyáltalán nem érdekli.

Vizsgálat 2: HTML és CSS

A második verzióban meghívtam egy külső stíluslapot, amiben csak a body elemnek adtam egy kevés formázást. Az oldal kapott egy középszürke háttérszínt, a betűket Arial-ra változtattam, 10px nagyságra és sötétszürke színre. Az oldal felül és alul 30px, oldalakról 10-10% behúzást kapott. Igazából nem tudtam mit várjak, az eredményem meglepő volt. A felhasználói élménnyel nincs gond sehol, hiszen 100/100 lett mobilon is, de a sebesség számomra megfoghatatlan.

  • Mindkét letöltött fájl (a html oldal és a stíluslap) 1-1kb. Ennél kisebb méretet nem tudok létrehozni, de a Google szerint tömörítenem kéne őket.
  • A behúzott css (és javascript, ami nincs is) javítására szólít fel, ha lehet inkbb közvetlen a formázott elemhez írjam a stílust. Ha jól értem, akkor az inline css használatát erőlteti, ami egy ennél nagyobb oldal esetén gyakorlatilag kivitelezhetetlen dolog.
  • Asztali és mobil verziónál egyaránt hiányolja a böngésző gyorsítótárazást, ezt megértem bár 1kb méretű fájlok esetén nem sok értelme van, szerintem.

Konklúzió:

Ha már kicsit is stílusos akarsz lenni, akkor a Felhasználói élményt – elvileg – rontod, pedig mennyivel esztétikusabba  css stílusokkal formázott verzió, mint a puritán html. Én itt elég nagy ellentmondást érzékelek.

Végül megnéztem, hogy a google.hu, hogy teljesít és elégedetten láttam, hogy ők se képesek megfelelni az elvárásaiknak: 99/100 és 94/100 az eredmény. Mindez egyébként nem fájna, ha nem lenne keresőoptimalizálásilag piszok fontos az oldal szereplése ebben az eszközben.

Források:

  1. HTML verzió
  2. HTML és CSS verzió
  3. A Pagespeed Insights eszköz

Pletykafészkek – Centrál Színház

Beugrósok voltunk hétfő este a Centrál Színházban, Zsófi unokatestvérétől kaptuk a jegyet.

(Köszi innen is a remek élményt!)

Az elmúlt hetekben kezdett kicsit begépiesedni az élet, költözés, pakolás, ingatlan eladás, de ami mindezeken átível: állandó idegesség. Minderre tegnap este jöttem rá, a felvonás közti szünetben, amíg sorban álltunk valami frissítőért. Mert tegnap este kicsit ketten voltunk Zsófival, beszélgettünk, jókat nevettünk a poénokon. Igazán jól kikapcsolódtam. Pletykafészkek – Centrál Színház részletei…

Ruhatár gondok

Állati jó dolog fogyni, de azért van egy árnyoldala is a sztorinak: kezdem kifogyni a ruháimat. Januárban frissítettem kicsit, kaptam a tél folyamán pár ruhadarabot, de lassan itt a jó idő és nincs rövidnadrágom, az ingeimbe meg – kis túlzással – kétszer beleférek.

Dukan-diéta 219. nap: 100 kiló alatt!

Régen jelentkeztem utoljára diéta/fogyókúra beszámolóval, de nem azért mert megtörtem volna, csak beleépült az egész a mindennapjaimba és nem volt olyan izgalmas az ügy.

Az elején még naponta mértem magam, hogy mennyit fogytam. Nehéz volt betartani az új étkezési, alapvetően életviteli, szabályokat, de aztán beleszoktam és már fel se tűnnek. Persze időről időre el kell mondani minden ismerősnek, hogy köszi a kínálást, de ilyet nem ehetek. Az idő előrehaladtával egyre kevesebb a felcsillanó derű a szemekben, látják, hogy bírom. Pedig a rutin azt is jelenti, hogy megtanultam együtt élni azzal, hogy kontrolláltan eszek. Időről időre beesik valami családi performansz, ahol nem idegesítem magam, hogy külön rendeljek: eszem amit kapok. A hétvégén például a Dunagyöngye halászcsárdában nem fogtam vissza magam halászlé ügyben, aztán kolbászos-rántott husi következett. Igaz, hogy már magamtól kerültem el a vegyes köretet, a rizs és krumpli helyett remek csalamádét ettem.

De amiért újra billentyűt ragadtam – és elkezdtem csapongani – hogy ma reggel azért ért új meglepetés, egyszerre értem el a 20 kiló mínuszt és ezzel 100 alá kerültem. Nem tudom mikor eresztettem akkora hasat, hogy átléptem a bűvös 100 kilót, de szerintem több, mint 15 éve, szóval nagy eredmény mindenképpen. Szeretnék 90-re lemenni és ott megállni. Nekem az elég jó már.

Mindenesetre azt gondolom az elmúlt 219 nap tapasztalatából tanulva, hogy a Dukan módszer önmagában kevés, igazán látványos eredményhez az kell, hogy naponta minimum 6-7000 lépést sétálok. A jobb napokon inkább 14 ezret. Elsőre ez borzasztónak hangzik, pedig semmivel nem nehezebb arra gyűjteni az akaraterőt, hogy sétálj kicsit, mint hogy ne egyél szénhidrátot. Szerezz egy lépésszámlálót, ami lehet egy pici program is az okostelefonodon és használd. Énnekem a Moves jött be leginkább, de tesztelgetem a Google Fitnesz appot is, ott tudsz célküszöböt is állítani, ha kellenek a vizuális mankók.

A tegnapi statisztikám például itt van:

7569 lépés, 7,1km 1 óra és 43 perc séta
7569 lépés, 7,1km 1 óra és 43 perc séta

De nem osztom tovább az észt, üdvözlöm innen is a Dukan diéta Facebook oldal lelkes kommentelőit, kitartást mindenkinek! :)

Ingatlanos kamugépek

Tegnap éjjel feltettük két helyre a lakás hirdetését, és ma reggel elözönlöttek a telefonok. Valódi vásárlónak egy tűnik, de ingatlanosból akkora forgalmam van, hogy már töltőre kellett tennem a mobilt.

Hallottam már minden szépet és jót: fél órával a lerázós telefon után pánikkal a hangjában hívott egy nő, hogy nagyon kéri, könyörög, hogy gondoljam meg, mert itt van a vevő, lobogtatja készpénzt. De erre fel voltam készülve, hallottam már ilyet.

Viszont most tettem le az OTP ingatlan második munkatársának hívását, az elsőnek már reggel nyolc tájban elmondtam, hogy nem szeretnénk irodával dolgozni. Na, egy a lényeg, telefonál, hogy ő az OTP ingatlantól van és érdeklődne, hogy még megvan-e a lakás. Mondtam neki, hogy köszönöm megvan, ahogy nemrég a kollégájának is mondtam. Habogni kezdett, hogy igen-igen látja, hogy múlt csütörtökön kerestek minket.

Ez volt az a pillanat, mikor legszívesebben teleszájjal röhögtem volna,

de csak közöltem a nővel, hogy nagyon meg lennék lepve, mert tegnap éjjel kezdtük árulni a lakást. Ilyen gyorsan és kimérten még egyik telefonálóm se búcsúzott. Hazug disznó.

A sunyító biztosítók

Az elmúlt években a kormány olyan kitartóan keresett ellenségeket, nem is értem, hogy siklottak el az ultimate evil* csoport, a biztosítók felett. Szerintem sokkal kártékonyabbak, mint a – hagyjuk a jelzőket – bankok. Számomra biztos, mert nekem bankkal nem volt bajom, de biztosító már többedjére vett palira.

*Mióta elhatároztam, hogy nem igazán káromkodom a blogon kénytelen vagyok ilyen kifejezésekkel élni a számomra sokkal kedvesebb sunyi geci helyett. Maradjunk annyiban, hogy ebben a bejegyzésben a dőlt betűvel szedett szavakat helyettesítsd be azzal a káromkodással, ami a legszimpatikusabb számodra.

Legutóbb az történt, hogy a költözködés közben Zsófi a porszívó csővel kiverte az egyik beltéri ajtó ajtaját. Amióta itt lakunk poháron és hűtő polcon kívül üveget nem törtünk, erre a finisben ez történik. Nem baj, van lakásbiztosításunk!

Zsófi jelentette a kárt, én lefényképeztem a káreseményt. Csatolta, telefonált, intézkedett. Ha jól emlékszem volt helyszíni szemle is (egy kb 30x40cm méretű táblaüvegről van szó), aztán jött az ítélet: nem fizetnek. Ugyanis a kitört üveg homokfújt mintájú volt, amire nincs biztosításunk. Akkor se, ha nem ragaszkodunk az egyedi mintájú homokfújt üveghez, csak egy új, mondjuk homályosított táblát szerettünk volna.

Éveken át fizettünk annak a búbánatos gazemeber biztosítónak, a semmiért. Szóval az Orbán kormány egy kicsit foglalkozhatna ezekkel is, kivételesen támogatnám őket. Tehetnének bármit, én hajlandó lennék egy békemenet első sort is vállalni ez ügyben.

kézműves marketing

Időről időre vannak olyan divat szavak-kifejezések, amikkel ki lehet kergetni a világból. Ha szeretnél gyorsan felbosszantani, akkor használd gyorsan és gyakran a “kézműves” kifejezést. Már a söröknél is rühelltem, de azóta már átment a szappantól a fagyin át a süteményekig mindenhová.

K É Z M Ű V E S

Ez a Világ tényleg megérett a pusztulásra.

(Ok, szörnyű öregember leszek.)

Emil.RuleZ! – Az 50 legjobb magyar dal

Valamikor a 2000-es évek elején a Pécsi Egyetemi Klubba mentünk Kispál és a Borz koncertre Zsófival. Már akkortájt is az volt a bevett rutinom, hogy az előzenekarról inkább kések, mert az mindig csapnivaló. Azon az estén valahogy mégis úgy értünk be az épületbe, hogy az egyre jobban terjedő füstből még vidáman szólt az aktuális előzenekar, a plakátokon “hálózati jazzbitangnak” aposztrofált Emil.RuleZ!

Lehetne ez innentől egy olyan sztori, hogy abban a pillanatban átjött a zene nagyszerűsége, Hajós idiotizmusa, de ennek csak a fele volt igaz. Sajnos az utóbbi.

Míg az elképzelhetetlen ízű vörösboros colát ittuk (nem, nem szégyellem, ma is innék) elhűlve találgattuk, hogy ezek tényleg azt éneklik, hogy egészség meg térerő? Szomorúan ingattuk a fejünket, hogy ma már nincs jó zene.

Bár az EmilRulez itt van a legjobb magyar dalok versenyében, és az évek múlásával én nagyon megszerettem, de azért valahol inkább az akkori zenei alterpiac slágerpopjához tartoznak. Jó, fülbemászó zenék, de a szövegeik jobbak. Egy olyan zenekar, akit szeretni lehet. A koncertjeik átmenetet képeztek egy koncert és Hajós oneman showja közt, ami például a lánytársaságom számára sokszor taszító volt.

Itt írtam a 2013-as Budapest park koncertről.

Szerintem az első albumuk a legjobb, az egésznek van egyfajta hangulata, ezt sikerül végig fenntartani. Nem gyors, nem vidám és nem bús, de nagyon kellemes. Remekül lehet séta közben hallgatni. Vagy kicsit odafigyelősebb munka idején a fülesbe tenni. A Hisztis című második lemez már sokkal gyengébb lett, a harmadik meg teljesen felejtős. Mindenesetre az én huszas éveim, a házibulik egyik meghatározó színfoltja volt a Zazie, a Térerő és természetesen a Hello Tourist. Soha nem tudok úgy menni a rakparton, hogy ne nézném a hajó neveket, hátha szembejön a Hapci.

A 111 legjobb szám közé, minden további kommentár nélkül, a következők kerültek fel:

  • Rabolónő
  • Kerti parti
  • Térerő (a kockás abrosz féle remix)

Nekem semmi nem jó: most meg meleg van!

Az elmúlt hónapokban több alkalommal is morogtam amiatt, hogy nem volt fűtés az irodában (1, 2, 3). Néha egészen elgémberedett ujjakkal vertem a billentyűzetet, sok-sok réteg ruhában. A fűtést kitartóan szerelték a szakképzett kollégák, de eddig a hőszivattyú áll nyerésre, mondjuk ki egyenesen: baszik működni.

Az elmúlt hetekben aztán olyan volt az időjárás, hogy ez igazából nem zavart, de az elmúlt napokban már kezdünk átesni a ló túlsó oldalára, ma egészen nyárias meleg van például. Az irodaházban dolgozók kollektív tragédiája így folytatódik, mert ugyanaz az öszvér lelkületű hőszivattyú adná a hideget a klímáknak, aki a fűtést is intézné. Most éppen nagyon meleg van ennek köszönhetően. Tamás kollégám szerint nem kell aggódni, október tájban megint lesz pár jó hetünk.

Ez is egy nézőpont.