Kicsit büdös – az ismerőseim és a politika

Az elmúlt 13 évben a blogomon megszokottak voltak a politikai írások, engem a téma valóban érdekel. 2004-ben volt egy rövid flörtöm már a szervezett politikában való részvétellel, akkor a pécsi Ifjú Liberálisok nevű SZDSZ szervezetnek voltam az egyik alapító tagja. Honlapot készítettünk a nyáron, eljártam megbeszélésekre, aztán október elején elköltöztem Pécsről Budapestre és a dolog megszakadt. Voltam még egyszer a csoport delegáltja egy szadeszes tisztújítón, aztán soha többet nem hallottam róluk.

Bár az aktivistai pályafutásom ezzel megszakadt az érdeklődésem töretlen volt. Elég csak végignézni a blogbejegyzéseimet a Creative Slave Közélet és Politika mappájában. Néha elmentem tüntetésekre, de azokon mindig csak elkeseredtem, így felhagytam ezzel a sporttal, azt gondoltam – és máig így érzem – azzal, hogy írtam a politikáról már ezerszer többet tettem, mint egy átlagos polgár.

Kicsit büdös – az ismerőseim és a politika részletei…

locsi-fecsi

A családi információáramlásnál nincs csodálatosabb dolog, de érdemes azért fenntartásokkal fogadni a pletykákat. Reggel szokásos beszélgetésünk közben Anyám elejtette, hogy unokaöcsém végre újra talált állást magának. Örömmel érdeklődtem, hogy hova, de a válasz kissé bizonytalan volt, valami fénymásolószalonban dolgozik, mondta az Ősöm.

Munkából hazafelé felhívtam a boldog munkavállalót, hogy ugyan mifasz van. Elmesélte, hogy egy internet kávézóban kapott állást. Én nem boldogítottam, hogy a családban az terjed, hogy agyonnyomják az A4 halmok, majd visszahallja időben mástól.

Kezelhetetlen Facebook

Nevetséges, hogy a Facebooknak mennyire kezelhetetlenek a beállításai. Az ikrek rászabadultak és játszanak rajta ezerrel. Gondoltam leszűröm a játék értesítőiket, de 10 perce keresem és nem találom, hogy merre tudom beállítani. Utoljára ilyet egy éve kellett művelnem akkor is szenvedtem egy ideig, de most persze nem ott van.

És ezek a piacvezetők. Szánalom.

(És igen, megvan 20 perc után: az értesítéseknél Turn off, aztán rákérdez, hogy ezt blokkolni szeretnéd-e. Még egyszer: szánalmas.)

Dávid, 2014 augusztus

A Google Fotók időről időre átnézi a képeimet, amiket a Driveban tárolok és készít belőlük mindenféle montázsokat, panorámaképeket és anim gifeket. Az elején nem voltam elájulva tőle, de megszoktam és időről időre várom, hogy miket talál ki a fotóimból. Ezt a montázst Dávidról ma reggel találtam.

Aranyos lett.

mijért?

A miért korszak alapvetően a mijért-ről szól, de ma találkoztam egy szofisztikáltabb verziójával is.

Cili: Ez mije való?

Én: Hőmérő. A piros csík megmutatja, hogy mikor nem túl meleg vagy hideg a fürdővizetek Dáviddal.

Cili: Mijért mutatja meg?

Elmagyarázom neki, hogy mit csinál a hőmérő hal, elkezd játszani vele: hideg vízbe teszi aztán meleg vízbe. Két perc múlva:

– Ez mije való?

– Az előbb meséltem el, ez a hőmérő. Olyan, mint a lázmérő.

– Igeeeen? Mijért?

Kis magyarázás következik, majd…

– Ez mije való?

Nincs gond, loop van.

Újraindulás

Belátom, hogy elég fura cím egy új honlap, új domain első bejegyzésének az újraindulás, de ez a helyzet. Az oriandras.hu nem lesz sokkal másabb, mint az eddigi blogjaim, a Le Patito Journal, a kiLáTó, vagy a We Are Creative Slaves, a folytatásuk lesz. Kicsit más tördelésben, kicsit kevésbé szerteágazó témákban és reményeim szerint inkább klasszikus blogként fog működni.

Ennyi.