Május végén ott hagytuk el a fonalat, hogy a NER eszköztárának nagyon kemény, nagyon profi felhasználása történik, de inkább önkorlátozó irányban, jó célokra. Az önkorlátozáson mostanra sikerült túllépni és arcoskodással elfedni azokat a témákat, amik nem sikerültek úgy, ahogy akarták.
Leírom itt az elején, amit már a múlt hónappal kapcsolatban is: ez bizony még mindig a NER. Mindenben ugyanazt az elvet követi: ha nem megy máshogy, akkor erőből letoljuk, kötünk rá selyemszalagot, egy nevetséges hatékonyságú társadalmi egyeztetést. Nem Nemzeti konzultációt, de valójában ugyanazt.
Amíg nincs meg az a törvény, ami biztosítja, hogy ez ennek a szisztémának az utolsó felhasználása, addig gyanakodni kell és kiabálni, hogy ez így bizony nem lesz jó! Még mindig nem nyugodhatunk meg, kell egy új választási törvény, ami arányos és nem könnyűvé, hanem pont ellenkezőleg: nehézzé teszi a túlhatalom megszerzését.
Igen, jogfosztás
A múlt hónapban Magyar Péter beváltotta azt az ígéretét, hogy maximálja a miniszterelnöki ciklusok számát kettőben. Én már akkor leírtam, hogy ez szerintem hülyeség, ha egy politikus jól végzi a dolgát és a választói szeretnék tovább az ország vezetőjeként látni, akkor miért ne lehetne hosszabban is az?
Mostanra azonban eljutottunk oda, amiről nem volt szó a választások előtt, hogy a képviselők mandátumát is korlátoznák. Sőt! Már rebesgetik a polgármestereket érintő hasonló változtatásokat is.
Itt álljunk meg, ez hülyeség!
A miniszterelnöki rendelkezésekről volt szó előre, szóval bár én személy szerint károsnak tartom, de elfogadom a többség akaratát, akik erre adtak felhatalmazást MP-nek. Viszont arról szó sem volt sehol, hogy én ne szavazhassak valakire, akinek elégedett vagyok a képviselői munkájával, vagy a polgármesteri tevékenységével. Csak mert. Ezek pont azok a pozíciók, amiknél a valódi változásokat, eredményeket több ciklus szívós munkája tudja garantálni. És hasonlóan ahhoz, amit a múlt hónapban írtam: nem az fogja a korrupciót kiiktatni, ha korlátozzuk a hatalom hosszát, hanem ha a hatalom ellenőrizhető és elszámoltatható. Mindig.
Fékek és ellensúlyok, ugye.
Értem én, hogy még Lakner Zoltán is azon töpreng, hogy jól gondolta-e korábban, amit gondolt, mert annyira fanatikusan megy az ország Magyar után, mint korábban Orbán után, dehát pont ezt nem kéne. És itt látszik nagyon szépen, hogy ez még mindig a fideszi hatalomtechnika.
Félelmetes belegondolni, hogy a jelenlegi elképzelés ha megvalósul, akkor rövid távon azt eredményezi, hogy kényszerből kerülnek politikai pozícióba emberek vagy olyan emberek maradnak csak a rajtvonalnál, akik egyébként tökéletesen alkalmatlanok, de alternatíva hiányában nem lesz más.
Egy példa. Makkosborzasztón 28 évet húzott le Keresztély Miklós, aki a Fidesz-KDNP színeiben lett képviselő és mindig megválasztotta a közösség. Makkosborzasztó nem lett jobb hely az elmúlt 28 évben, elérte mindaz a nyomor, amit az ország kistelepülésein látunk, ha odasétálunk. Keresztély Miklós sógoráé a Nemzeti Dohánybolt, ami 3 település egyetlen ilyen jellegű üzlete, a cigi mellett italt, kávét, pár apróbb mindennapi terméket is árulnak, ami ugyan nem törvényes, de a régi Áfész italbolt-bolt kapcsolatát kihasználva két kis helyiség van, elméletileg be lehet jönni két ajtón is, még ha a kassza egy terminálos is. Keresztély Miklós tőle telhetőleg egyébként próbált tenni a faluért, de nem nagyon volt mozgástere, csak ígéretek. Abba persze nem hagyta, hiszen ő jól megélt. Miklós kiesett az idei választásokon, Brauer-Teleki Alexandra verte meg a Tisza színeiben, aki a közgáz elvégzése után tért vissza a faluba, mert itt tudtak férjével Teleki S. Alexszel a csok-ból egy házat építeni. Alexandra változást szeretne és ezt értékelték is a makkosborzasztóiak, főleg amikor a településen kétszer is megforduló Magyar Péter Brauer-Teleki Alexandrával 45 percben lelkesítette őket. Alexandra a Tisza káderhiánya miatt a képviselőség mellett helyettes államtitkár is lett a parlamentben, előre látható ebből, hogy esélye nem lesz rendesen dolgozni makkosborzasztó jövőjéért, hiszen ő egy magasabb szinten kell, hogy nap, mint nap teljesítsen.
Szép eredményt, közel 9%-ot ért el azonban Zsinórmentésy Árja Előd is, aki évek óta Keresztély Miklós barátsága és a szebb jövő között őrlődik. Most, hogy Miklós eltűnt a képből és soha többé nem lehet Makkosborzasztó képviselője Zsinórmentésy Árja Előd elkezdett mozgolódni, hiszen üres lett a pálya a településen.
Más jelenleg nincsen aki választható lenne, bár néha megjelenik a szomszéd megye közeli városából néhány Momentumos aktivista és próbálnak beszélgetni a falusiakkal, dehát ritkán is jönnek, gyüttmentek is, nem zavarnak sok vizet. Szóval 2030-ban Brauer-Teleki Alexandra nagy eséllyel újrázni fog, ha nem darálódik le teljesen, miközben Makkosborzasztón Zsinórmentésy fajtárs elkezdi feltornászni a százalékait magasabbra. Más pártokról még nem tudunk. Harmincnégy után, amikor lejár Alexandra lehetősége, hogy újrázzon, addigra Előd már erős pozícióban van. A Tiszának nincs másik embere, esetleg megpróbálhatják Alexandra férjét indítani. Ha csak valami nagy mázli nincsen és ki nem nő egy-két új politikai párt, akkor bizony Zsinórmentésy Árja Előd lesz Makkosborzasztó új képviselője. Ugyan nem szavaznak rá meggyőző többséggel, de az ellenfeleknél többet szerez.
Tombol a selejt.
Örülnék, ha a Tisza a saját paranoid világképétől megkímélné a magyar társadalmat és nem akarná előre lejátszani, hogy kire szavazhatunk majd 4-8-12 év múlva. A választást nem nekik kell eldönteni, hanem nekünk, választópolgároknak.
És ha ettől visszajönne a Fidesz (nem fog), akkor meg tessék elfogadni. Ez lenne a demokrácia, ha hagynák és lenne végre egy normális választási rendszer, ami az egész alapja.
Önérzetes kis latlok
Persze a régi kormánypártot sem kell félteni. Miközben Orbán meghirdette az illiberalizmust, ami értelmezhetetlen volt egy demokráciában, de a tapasztalat alapján a jogállam hiányát jelenti, most bizony a Fidesz maradéka hangos jogvédő lett.
Nehogymá' csak úgy kényre-kedvre történjenek a dolgok az országban! Milyen dolog ez, mi van a máshogy gondolkodókkal?
Hát igen. Üdv az elmúlt tizenhat évünkben. Ugye, milyen szar?
Külön kedvencem Navracsics, aki visszavonult, de nagy visszavonultságából és segítségvágyból sikeresen még szarabb helyzetbe hozza a sajátjait: követeli, hogy a lopott pénzből most tartsák fenn a pártot és a holdudvart az oligarchák.
Hát akinek ilyen emberei vannak, annak nem kell egy Magyar Péter!
De Magyar Péter ott van és módszeresen gyilkolja le a Fideszt. Olyan nem is szeretem módon. Én őszintén azt gondolom, hogy nem kéne tiporni a Fideszt, csak hagyni hogy annyi pénzük lehessen csak, amennyi egy ellenzéki pártnak jár. Ráküldeni az ÁSZ-t a könyvelésre, majd kiróni a bírságot. Elzárni az állami pénzeket Tiborczék és a hasonszőrűek irányába, majd figyelni ahogy előbb egymást marják szét, aztán lassan minden romba dől, ami nem képes az adófizetők pénze nélkül életben maradni. Hamar tisztulna a kép, nem kell bemocskolni a kezü(n)ket.
Dehát Magyar Péter sajnos elég Fideszes ahhoz, hogy addig rúgja őket amíg mozognak. Nem csinálja ezt máshogy, mint Orbán csak agilisabb a fickó. Szimpatikusabb ettől nem lesz.
Hibák
És akkor utoljára egy szót a köztársasági elnöki lemondatásról.
Annyira gyász ez az egész! Azt remélték, hogy megijed és elmegy magától. És aztán olyan tehetetlenek voltak, hogy egy tollvonással mondatják le. Miközben például az alkotmánybíróság ügyét egész fifikásan sikerült megoldani, az teljesen vállalható módszer.
Sulyokba beletört a bicskájuk és sikerült sokkal fajsúlyosabbá tenni, mint amilyen. Borzasztó nagy politikai hiba volt!
És nem sikerült az sem, amit egyébként megtehettek volna egyszerűen: a közmédia kitakarítása. Az egy annyira alacsonyan csüngő gyümölcs lett volna és képesek voltak elbalfaszkodni az egészet.
A Fidesz éra már a kormánytagok kiválasztásában is megjelent, de például a NAV vezetők kinevezésénél sikerült a legsötétebb időket idéző embereket visszatolni a NAV-ba. Elég rossz előjelnek tűnik.
És a gazdasági helyzet is. Amit persze tudtunk, de Magyar Péter most állt elő először azzal, hogy nagyobb a hiány a vártnál. Ha ezen tényleg meglepődtek, akkor nagy szarban vagyunk, ha meg nem, akkor mondják azt. Most még mindenki megértené.
Arról nem is beszélve, hogy Vitézy volt az első ember, aki egy-két hete jelezte, hogy az a tizenmilliárd euró az EU pénzekből nem biztos, hogy annyi - hahó ezt is mikor lehetett már tudni, tavaly! - és most a héten már Magyar Péter is csak hat milliárdról beszélt, szóval ez ennél nem igen látszik többnek. Félreértés ne essék, hattal több, mint amit Orbán intézet.
Szóval szarban vagyunk, ami kellemetlen, hogy a kormányunk eddig inkább a mások leoltásában és üvöltözésben hozza a csillagos ötöst, a többiben eddig egy erős közepesnél jobbat nem tudnak felmutatni.
Ha és amennyiben majd lesz új választási törvény, akkor ez kevés lesz egy győzelemhez harmincban. Addig kéne ezt a törvényt meghozni, amíg ez nem lesz kristálytiszta mindenkinek, mert akkor úgy leszünk, mint a Süsüben a zsoldosok:
- Nézzétek a választási törvényemet: nincs!