Keresztnév Vezetéknév Photography

Elsőre állati érdekes volt a sok XY Photography vízjellel ellátott kép. Kitartóan elnavigáltam a Facebook oldalaikra és átpörgettem a képeket. Ez a típusú vízjel a fotós megfelelője az utcai akvarell festőknek/gyorsportrézóknak.

Általában egy közepesen drága digitális géppel csattogtatnak, úgy érezve, hogy a kifizetett összegtől már fotográfusok lesznek. Dehogy. A képeket aztán addig filterezik photoshoppal, míg teljesen egyforma stílusa lesz az összes ilyen hobbi-fotósnak.

Ezen a fotón a szembefényt húztam kicsit vissza.

Létezik a giccsesre élesített, meleg színárnyalatra túltolt verzió, ebből van a legtöbb. A magyarázata talán abban kereshető, hogy szinte az összes ingyenes digitális fotózás ebook ezt ajánlja.

Igazából ugyanez a következő is, csak éjszakai képen, elmosódó reflektorokkal. Az éjszakai fotózás terén még megfigyelhető, hogy a monumentális, jól kivilágított épületek dominálnak, érthető, csak unalmas a 85. parlament.

A harmadik verziót mostanság a Közeleg a tél aláirással vicceskedik el, itt a lényeg, hogy hidegre tolják el a kép színeit. Sokkal ritkábbak az ilyen képek, engem mindig az IKEA katalógusra emlékeztetnek.

És jön a legvégső verzió a fekete-fehér kép. Ezt csak igazi művészek posztolják, geometrikus formák. Fény-árnyék hatások. Elszáradt rózsák. Túlélesített női mellek. Mindenki ezer ilyet látott már, nem ragozom. Ennek a trendnek egy vadhajtása, amit széplelkű tinilányok és idősödő háziasszonyok művelnek profi szinten, a fekete-fehér és színes fotó kombinálását. Jellemző a portrékon a színes szem, száj, de a virágfotókat is imádják.

Hát ez a kommersz fotóművészet, amit az olcsó eszközök, az önkritika és a jó ízlés általános hiánya termelt ki. Mégis jó ez valahol. Az emberek igyekeznek értelmes módon, kreatívan eltölteni az idejüket és ahogy a fent már többször emlegetett csoportban tapasztaltam toleránsak és segítőek egymással.

És ez végülis jó.