Legutóbbi bejegyzések

Utánajártam a két versengő párt legfrissebb ígéreteinek, amivel meg akarják nyerni a jövő évi választást. Nagyon izgalmas, meseszép és borzasztóan reménytelennek tűnik, amit mondanak. A szebb jövő és az örök béke és egymás karjába omlás lényegtelen szerintem, mert nem kerül semmibe, ami érdekes, ami valóban a jövőnket alakítja az a gazdaság. Mi látszik az ígéretek alapján a közös jövőről?

Beszéljünk arról, hogy miért csak Csehországban ilyen jó a sör. Két napja vagyunk itt, előtte 21 éve jártunk erre. Akkor szerettem meg a sörözést. Korábban ez csak egy értelmezhetetlen ital volt számomra. Az elmúlt évben kezdett újra azzá válni, de itt és most, cseh földön újra az a pazar bűn, mint korábban. Ha iszok egy […]

Az elmúlt hét újra megmutatta, hogyan zuhanunk bele az entrópiába: politikai bulvár, pedofilvádak, parlamenti felbaszódások. A Szőlő utcai botrány körüli zajból engem nem a "sztárpletykák" érdekelnek, hanem az, amit mindez a társadalom állapotáról árul el.

Valójában az egész előző öt része a Leletár ’25 sorozatnak ezt a bejegyzést készítette elő. Mi lesz akkor velünk, ha Orbán Viktor vagy Magyar Péter nyer? A helyzetet egyébként nagyon jól mutatja, hogy Orbán és Magyar van kiemelve, és nem a pártjaik: nem a Fidesz és a Tisza. A jövő évi választás kiszavazóshow lesz, nem parlamenti választás – már ha mindkét jelölt eljut a szavazásig.

Négy részen át próbáltam összegezni, hogy hol tartunk - szerintem - mi, magyarok. Fontosnak éreztem bő lére ereszteni, mert a záró blokkot, ami valójában a tét és a legérdekesebb téma, nem lehet anélkül tárgyalni, hogy ne néznénk objektíven az ország és a társadalom jelenlegi állapotára. A tét az, hogy jövőre meg lehet-e verni választásokon Orbán Viktor sleppjét. A logika szerint eljutottunk az utolsó ki nem próbált módszerig és annak sikerülnie kell. Kéne. De amiből ki tudunk indulni az a jelenlegi és múltbéli tudásunk, ami nem biztos, hogy érvényes lesz jövő áprilisban is.

A régi vidék–város ellentét mára nemcsak kulturális vagy gazdasági törésvonal, hanem egyfajta egymás iránti vakság is. Mintha két külön ország lakói lennénk, akik ugyanazon a térképen élnek, de nem hallják meg egymást. Ebben a részben erről írok – és arról, mit jelent ma „lemennünk vidékre”.

Tizenegy éve még csak arról írtam, hogy hiába dolgozunk, nem jutunk egyről a kettőre. Mostanra viszont már nem is az a kérdés, mire futja – hanem hogy mi maradt abból, amit egyáltalán megvehetnénk. Ez a bejegyzés egy személyes leltár arról, hogyan tűnt el mögülünk a szolgáltató állam – észrevétlenül, de visszafordíthatatlanul.

Milyen állapotban van a magyar társadalom 2025 nyarán? Milyen mintázatok ismétlődnek újra és újra a politikában, és miért tűnik úgy, mintha mindig a kisebbik rossz lenne az egyetlen opció? Ebben a blogposzt-sorozatban megpróbálok végignézni mindent: társadalmi mozgásokat, értelmiségi viselkedésmintákat, politikai kényszereket és történelmi reflexeket.

Ezen a napon

Nincs borítókép

Cili kéri, hogy rajzoljunk együtt még lefekvés előtt. Belemegyek, megkapom a feladatot: királylányt fogunk rajzolni. Cili hoz nekem papírt, én el is kezdem a művet, ő meg egy másik lapot igyekszik elhelyezni az asztalon, de mindig beleakad valamibe. Rám néz és azt mondja, miközben nagy nehezen elrendezgeti a papírját: – Te már rajzolsz is?! Miközben […]
A gyros-tál, tablettel fotózva.

Hét éve dolgozom a jelenlegi munkahelyemen és gyakorlatilag azóta járok elég rendszeresen a vincellér utcai buszmegállóban levő Corner Gyrososhoz. Ismerjük már egymást a tulajjal, igazi törzsvendég vagyok, de feltűnt a konkurencia és meginogtam.  A Corner tündöklése és… A Corner az elmúlt években egyenletesen hanyatlik. Hosszú ideig nyugodtan indulhattak volna a legjobb csirke-gyros kategóriában. Sajnos mostanra valamiért […]
Nincs borítókép

olyan is lehet, hogy egy levél elveszik a postán (via index.hu) Ha én lennék a Magyar Posta vezérigazgatója, most szomorú lennék és kicsi aggodalommal tekintenék a jövőbe. Aki ebben az országban él az tudja jól, hogy milyen vacak a posta. Én például egy éve kértem egy levélre e-mail követést, fizettem érte, de soha nem kaptam elektronikus […]

Tizenhárom éve van kb. közöm a Telenorhoz, korábbi nevén Pannon GSM-hez. Náluk vásárolták nekem a szüleim az első mobiltelefonomat, valami egyszerű előfizetéssel. Azt a számot akkortájt adtam le, mikor 10 éve Budapestre költöztem, egy rövid időre akkor Vodafone feltöltőkártyás lettem, majd újra előfizetésem lett a Telenornál. Éveken át semmi gondom nem volt velük, a problémáim […]