Tom Dowd: Vakító fény


A Vakító fény egyrészről izgalmas Shadowrun-akció regény, de jórészt a szerepjátékhoz készült háttér könyv. Az utóbbi sokat levon az élvezeti értékéből.


  

1212 bejegyzés

Szerkesztés

Tom Dowd: Vakító fény

A múltkor újraolvastam az LX-IRt és ahogy akkor írtam is rájöttem, hogy létezik folytatása a sztorinak, a Vakító fény. Viszonylag rövid kutatás után beszereztem ezt a kötete is és másfél nap alatt átrágtam rajta magam.

Spoiler-veszély! Nem csak erre a kötetre, hanem az LX-IR-re vonatkozóan is!

A Vakító fény sokkal gyengébb regény, mint az LX-IR. Tom Dowd, ahogy a fülcím is tájékoztatt, a Shadowrun RPG egyik alkotója és sajnos ez a minősége átüt a regényen is. A moly.hu értékeléseit átfutva Noro elvtárs ezt írta:

Szerepjátékban ritka, hogy egy nagy világmegmentős történetből jó regény szülessen. A Vakító fény az elenpélda. Dowd, aki egyébként a Shadowrun egyik megalkotója, a jelek szerint írni is tud.

Na ezzel én nem értek egyet. :) Szerintem pont, hogy nem tudott kitörni abból, hogy egy háttérvilágot akart építeni a Shadowrunnak. Az LX-IR esetében ez a tabló-jelleg nem volt jelen, míg itt néha konkrétan úgy éreztem, hogy a vaskos szabálykönyv kicsit rücskös papírját lapozom. A másik gyengesége a műfajából adódott, és itt most a folytatásra gondolok, így aztán ezt igazából nem is lehet komolyan felróni a könyvnek. Az első lapok után már tudni lehetett olvasóként, hogy újra a rovar szellemek állnak a háttérben. Már az LX-IR sztorija után vagyunk és itt teljesedik ki a teljes összeesküvés, ami Seattleben egy helyi problémának tűnt, az Chicagoban már egyértelműen világméretű invázió. Az Egyetemes Testvériség az LX-IRben még létezik, itt már felszámolták, de a romjain virágzik a rovar-szellemek társadalma.

A főszereplő, Kyle Teller pontosan az ellentéte Dirk Montgomerynek. Nem határolódik el az árnyvilágtól, hanem benne él, és egyáltalán nem világi, hiszen hermetikus mágus. Rengeteget megtudunk a Shadowrun íróinak mágia elképzeléseiről ebből a könyvből, ami nagyon jól jött volna 20 évvel ezelőtt, amikor megpróbáltunk Shadowrunt játszani, most sokkal inkább feleslegesnek tűnt.

Reklám (x)

Mitől jó a Vakító fény?

Egy szóban összefoglalva: izgalmas.

Bővebben: egy nagyon fordulatos akció-sztori, ahol állandóan meglepetésként ér, hogy mennyire nem kiszámítható semmi. Az elvileg profi szereplők, akik kezdetben meglehetős nyugalommal intézik a szituációt folyamatosan pofára esnek és a könyv nem is igazán nyugtat meg a végkifejletet illetően. Nyomokban sem tartalmaz olyan elemet, amit happy-endnek lehet magyarázni, a főhős borzalmas veszteségeket szenved és míg az LX-IR-ben ez elsősorban testi, addig a vakító fény Tellerének veszteségei nem pótolhatóak egy kiber-végtaggal. A rovarokról nem tudjuk, hogy sikerült-e legalább helyi szinten végzetes csapást mérni rájuk, de ezzel már nem is foglalkozunk.

Ahogy a főszereplő harca egy pillanat alatt értelmetlené válik már vége is a könyvnek. Az ő mentőakciója nem jár sikerrel, innentől az árnyvadászat értelmetlené válik. Rövid fél oldal alatt le is zárja az író a könyvet, ami rengeteg kérdést hagy nyitva (és feszültséget levezetetlenül).

A Vakító fény egy jól sikerült háttér-regény a Shadowrun szerepjáték játékosainak. Rengeteg érdekes háttéradatot, és játékmechanikát láthatnak működés közben. Ha nem játszol, esetleg sosem érdekelt a szerepjáték, akkor ez valószínűleg nem a Te könyved, mert sok helyen száraz, amit nehezen feledtet az amúgy tényleg jó sztori-alap. Én örülök, hogy elolvastam, mert teljesen új megvilágításba helyezett számomra pár dolgot, amit évekig nem értettem vagy eszembe se jutott.

(A borítóképet itt találtam, azon kívül, hogy Shadowrun fan-art semmi köze nincs a könyvhöz.)

Ennek most vége. Ha máskor is szívesen olvasnál ilyen bejegyzéseket, akkor csatlakozz a blog Facebook oldalához, hogy időben értesülj a friss tartalmakról!

Tetszett? Értékelj Te is!

Eddig 1 ember értékelte a(z) Tom Dowd: Vakító fény című bejegyzést. A vélemények átlagértéke: 5. Értékelni az alábbi csillagok kiválasztásval tudsz.

Tom Dowd: Vakító fény

Publikálva:
2016. október 16.

Utolsó frissítés:
2016. október 16.2016-10-16

Hashtag:

Kategória: Blogok

hozzászólás érkezett eddig