
A @BrightNetflix elsőre csalódásnak tűnt, de aztán rájöttem, hogy a legjobb fajta #Shadowrun, amit eddig képernyőn láttam. Will Smith ellenére is. #bright https://t.co/UeQPg6T55i

A Bright alapvetően egy közepesnél nem jobb akció-krimi, egy sztereotíp rendőr páros főszereplésével. Szerencsére a Netflix tekert rajta egyet és az egészet a Shadowrun felébredt világába helyezte. Pontosabban egy Shadowrunhoz nagyon hasonlító világba, gondolom a jogdíjak így nem kerültek annyiba.

Az Árnyjáték Nigel D. Findley 1993-as Shadowrun regénye. Seattle a helyszín és egy ezredfordulós elfeledett technológia rúgja fel a kialakult hatalmi egyensúlyt. Egy Sly nevű árnyvadász kezében a megoldás kulcsa, no meg az elfelejtett technológia, de úgy érzi, hogy túl sok neki a feladat.

Terry Pratchett a szerepjátékos, fantasyn felnőtt generációm Wodehouse-a. Nem vagyok meglepve, hogy A mágia színe értékelései között a Molyon rengeteg közepes vagy olyan található, ami azt írta, hogy nem tetszett igazán neki a könyv.

Hasfelmetsző Jack megunhatatlan története a Shadowrun angol világában, talán így lehetne a legtömörebben összefoglalni a Véres utcák történetét.
Nagyon visszafogott újévi fogadalomlista 2017-re.

Wodehouse könyvről nagyon nehéz újat írni, nem is próbálkozom vele tovább, ugyanolyan tökéletes választás a Kedélyes kastély a vidám kikapcsolódásra, mint bármelyik másik blandingsi ponyva.

Az Átváltozva a nagy Shadowrun sorozat egyik darabja, mégpedig a ritkaságszámba menő igazán jók közé tartozik. Remek cyberpunk sztori egy troll fiúról, aki meg akar gyógyulni.

Hát a végére értem a Shadowrun univerzum harmadik kötetének is, a Keresd a magad igazát egyben lezárása egy trilógiának.

A Sose kezdj sárkánnyal kritikámat azzal zártam, hogy remélem a második rész, a Jól válaszd meg az ellenségeidet majd jobb lesz. Jobb lett, de még mindig nem egy LX-IR. A második kötetnél már biztos voltam benne, hogy én ezt olvastam korábban. Egyre több dolog jött vissza, ahogy haladtam előre. Abban még mindig nincs változás, hogy…