Politika

Hát úgy tűnik, hogy ráfordultunk a választási célegyenesre. Elkezdtek előjönni az árnyékból vagy sötétből azok az emberek, akik elmondják, – nagyon dícséretre méltóan – hogy miként is működik a Fidesz. Lop, csal, hazudik. A múlt héten már megírtam, hogy ez most nagy meglepetés mindazoknak, akik nem voltak hajlandóak figyelni az elmúlt 16 évben. Helló, ebben […]

Az elmúlt hét újra megmutatta, hogyan zuhanunk bele az entrópiába: politikai bulvár, pedofilvádak, parlamenti felbaszódások. A Szőlő utcai botrány körüli zajból engem nem a "sztárpletykák" érdekelnek, hanem az, amit mindez a társadalom állapotáról árul el.

Valójában az egész előző öt része a Leletár ’25 sorozatnak ezt a bejegyzést készítette elő. Mi lesz akkor velünk, ha Orbán Viktor vagy Magyar Péter nyer? A helyzetet egyébként nagyon jól mutatja, hogy Orbán és Magyar van kiemelve, és nem a pártjaik: nem a Fidesz és a Tisza. A jövő évi választás kiszavazóshow lesz, nem parlamenti választás – már ha mindkét jelölt eljut a szavazásig.

Milyen állapotban van a magyar társadalom 2025 nyarán? Milyen mintázatok ismétlődnek újra és újra a politikában, és miért tűnik úgy, mintha mindig a kisebbik rossz lenne az egyetlen opció? Ebben a blogposzt-sorozatban megpróbálok végignézni mindent: társadalmi mozgásokat, értelmiségi viselkedésmintákat, politikai kényszereket és történelmi reflexeket.

Az én liberalizmusom sokkal szikárabb volt annál mindig, mint hogy a bármilyen irányú kilengéseket támogassam. Nem szeretem a tolakodó, a ripacs üzeneteket, sőt ezektől kifejezetten és zsigerileg ódzkodom. Az én liberalizmusomba nem fért sosem bele a túltolt feminizmus, ahol pozitívan diszkriminálunk, mert az én liberalizmusom csak egyenlőséget ismert, ami olyan mint Bulgakov minősége: nincs belőle […]

Balatonon voltunk, nyár vége volt talán amikor Gyurcsány Ferenc átvette Medgyessy Pétertől a miniszterelnöki széket. Mindenesetre ott ültünk a TV előtt és néztem ezt a túlmozgásos faszit, aki láthatóan ugyanolyan populista volt, mint Orbán, a nagy ellenfél. Nem sok jót néztem ki akkor belőle.
nem poloska, ember

Nagyon kényelmes dolog, ha az embernek évtizedek óta van egy folyamatosan témában maradó blogja. Csupán előveszem azt a bejegyzést, ami valahol a múltban arról szólt, hogy ez amit most csinálnak egyszer még fájni fog. És amikor eljön a pillanat, hogy fáj csak előkeresed, leporolod és közben elmorzsolsz egy könnycseppet. Egyre többször. „Legyen béke, szabadság és […]
Munkácsy Mihály Sztrájk című festménye 1895

A sztrájk a munkavállaló legerősebb fegyvere. A szakszervezet a munkavállaló védőhálója. Magyarországon az egyik már törvényesen nem létezik, a másik pedig évtizedek alatt sem erősödött meg. És ez a mi hibánk, de még tehetünk érte.