Fotó: Index.hu
2015. szeptember 17. 12:22

Magyarország legyőzte…

Pár hete azt írtam, hogy nyilván nem én fogom megoldani a menekültek problémáit, de lesújtó a véleményem róla. Tizenhat nap elteltével úgy tűnik, hogy Orbán Viktor megoldotta a problémát, pontosabban áttolta másra a dolgot. Már jelzőt se találok arra, hogy mit gondolok igazából a Miniszterelnökről.

Szögezzük le, hogy már szeptember elején se gondoltam, hogy az egész kérdés egyszerű lenne, és direkt nem akartam mást, mint az alapvető emberséget (írhatjuk akár keresztény értéknek) számon kérni a menekülteket pocskondiázókon. Máig is az a véleményem, hogy azok, akik egy az egyben elítélték a Kormány intézkedéseit, főleg Európára hivatkozva, önmaguknak mondtak ellent. Nekem nem az a bajom, hogy az Orbán Viktor vezette kormány igyekezett rákényszeríteni a menekülteket a regisztrációra, igyekezett táborokba terelni őket és elzárta az illegális határsértő tömeget a továbbjutástól. Ezek mind olyan intézkedései voltak, amiket pont az EU tagságunkból adódóan meg kellett tennie.

Nem, a baj ott van, hogy mindezt cinikusan, embertelenül művelték, felkészületlenül.

Hónapok óta megy a kormányzati kommunikáció arról, hogy ide ne jöjjenek a menekültek, mert

  1. nem szeretjük őket és/vagy
  2. elveszik a munkánkat de leginkább azért, mert:
  3. ők nem mi vagyunk!

Elég gyerekes, dehát istenem vannak akik így gondolkoznak. A probléma ott van, hogy attól mert Orbán Viktor így gondolkozik a kormányának még kutya kötelessége lett volna plakátkampány mellett/helyett felkészülni a helyzetre.

Én őszintén megmondom, hogy fogalmam sem volt, hogy ez az egész várható. Tudtam a háborúról, de valószínűleg ezer más hozzám hasonló állampolgárral együtt Orbánék plakátjai idejében kezdtem el ráébredni, hogy mindez hamarosan itt lesz az ajtónk előtt. Valószínűleg Te, kedves Olvasó, hasonló cipőben jársz, mint én. Szóval előbb tudták, mint mi (a jelenleginél is nagyobb szarban lennénk, ha ők is csak most riadtak volna rá a helyzetre), de a kontra produktív plakátokra elköltött vagonnyi pénzen kívül mi történt?

Semmi.

El kellett volna kezdeni táborokat építeni. Élelemmel, orvosi és jogi ellátással felszerelni. A határról, sőt már a szerb területeken el kellett volna kezdeni kitáblázni, hogy erre gyertek, itt szabad lenni, itt kiderül, hogy mi történik veletek. Aztán amikor ez az egész már adott, akkor lehet az EU-hoz menni, hogy figyi, mi itt állunk készen mindenre, most akkor kezdjünk arról is beszélni, hogy Ti mit tesztek hozzá a szituhoz.

S talált egy kulcscsomót
amivel kicsukta
Magát a világból
Vagy magából a világot
A lényeg hogy utána
Csak befelé látott

Kifordult belsők közt: Kispál és a Borz

Orbán Viktor megtalálta a kulcsát, amivel kizárta magát a világból és magából a világot. Egyáltalán nem érdekli a helyzet megoldása, eltereli a szomszédaink felé a menekültek áradatát. Ha szép szóval (értsd: plakáttal) nem megy, akkor majd erővel. Kerítés, katonaság, könnygáz. Foglalkozzanak a problémával inkább a szerbek, horvátok, szlovénok, mindegy csak ne mi.

De persze a legnagyobbat a hazátlanul bolyongó menekülteken rúgta. Azokon, akik most ott ülnek a határon, keresik a szerb-horvát határon az utat az aknamezők közt, és azokon akiket gyorsított eljárás keretében Magyarország kiutasított a schengeni övezetből egy évre.

Tudom, hogy nem lehet mindenkit befogadni. Tudom, hogy ez nem egyszerű, de Orbán Viktor a helyzet ilyetén rendezését győzelemként fogja bejelenteni. Örüljön hát a győzelmének, azok felett győzött, akiknek fegyverük se volt küzdeni.

(Címlapfotó: Index)