Az Önző gén 1976-ban egy nagyon forradalmi és csupa újdonságot feszegető mű volt. Ma ezeknek a teóriáknak jó része evidencia és a mindennapi életünk igazolja vissza őket.
Tegnap elkezdték az önkormányzatok a közmunkásokkal leszedetni a Kétfarkú Kutya plakátjait. Ez egy szemétség és ennek megfelelően az emberek fel vannak háborodva.
Kaptam ma egy kérdőívet, az Éva magazin készít valami Apa magazin kiadványt. A véleményemet kérték, apai minőségben. Első kérdések: Név Nem A kollégáim szerint nem kéne ezen meglepődni, felkészültek a magazinnál csak azt cseszték el, hogy a férfi és nő mellett egyéb nincs.
Augusztus 20. után tudtunk idén nyaralni menni. Az egy hét plusz egy hétvége első felét a Balaton felvidéken töltöttük, de nem volt jó időnk. Egyik nap Tapolcáig mentünk, annyira nem tudtunk az esős időjárásban mindenre alkalmatlan Balaton parton mit kezdeni magunkkal. Esni ott is esett, több szórakozás se volt, de legalább kirándultunk.
Magára hagytam kicsit a bekapcsolt számítógépet, egyszer csak Dávid rohan felém, büszkén kiabálva, hogy: – Apa, apaaa, ümmm. Kétségek közt sietek vele a gardróbba, ahol a számítógép áll, a Facebook beviteli űrlapján az alábbi karakterek fogadnak: „m0éűá– , 0mmnklú”. Dávid lelkesen kommentálja: Apa, Apa, énisz!
Igazából sosem érdekelt igazán semmilyen állami kitüntetés, mert elég hülyeségnek tűnt, sokszor az aktuálisan regnáló világnézet saját mutyijának. Belátom, hogy tévedtem. Pedig Bayer kitüntetése csak meg kéne, hogy erősítsen, de ma estére 39 korábbi kitüntetett adta vissza a keresztet. Ebből látszik, hogy legalább 39 esetben méltó embert díjazták. Ez egy piszok jó hír.
Az elmúlt pár évben minden nyáron akadt alkalom arra, hogy a Balaton vagy Pécs irányában vonatozzak. Egyedül. Volt olyan is, hogy Cilivel, de az más élmény, bár szintén nagyon jó, de amikor magam utazok, akkor kicsit újraélem a szabad huszonéves koromat. Meg a tizenévest. Mert én rengeteget vonatoztam fiatal(abb) koromban. Hátizsák, cigi, a fülemben valami […]