Állapot frissítések @oriandras twitter


Általában nincs bajom a BKV szolgáltatásaival, de amit ma reggel a 86-os busz művelt az botrányos. 20 percet vártunk rá a megállóban Cilivel, majd inkább két villamossal elzúztunk a bölcsi és munkahely irányába.

Amúgy is tohonya egy vonal ez a 86-os.  A bölcsi felé vagy 61-es villamos és gyaloglás, vagy 86-os busz és gyaloglás a megoldás. A busszal a tömegközlekedésen töltött időnk jó 20-25 perc, míga  villamossal max 6-7. Ennek köszönhetően, pedig a villamostól többet kell caplatni, villamossal annyi idő alatt érünk a bölcsihez, mint amit egyébként a buszon töltenénk.

Mindegy, csak ilyen reggeleken azért elég bosszantó bír lenni.


Pár hetente hétvégén Bandi meglátogat minket. Ebédelünk, punnyadva töltjük a délutánt, beszélgetünk, néha elvisszük a gyerekeket a játszótérre, este altatás után meg szoktunk nézni valami filmet. Becsülöm Bandiban, hogy a barátságunk kedvéért elvan így velünk, nem pörgősen, a gyerekek miatt egy-egy témát ezerszer megszakítva. Az esti film általában valami thriller, vagy krimi szokott lenni, Zsófival mindketten nagy rajongói a műfajnak. Én a thrillerekből mára teljesen kiábrándultam, mindegyik vérszegény és kiszámítható. A krimiknél kicsit már jobb az arány, a skandinávok adtak a műfajnak egy új lökést, de valahogy az esőtől és kék szűrőktől hemzsegő filmek is kezdenek teljesen egyforma hangulatúak lenni.

Most szombaton, ahogy keresgéltünk a T-Home videótárban megláttam John Turturro tavalyi filmjét, a Bérgavallért (Fading Gigolo) és kedvem támadt valami vidámabb hangulatú darabhoz. Viszonylag könnyen beleegyeztek a többiek, hogy ez legyen az esti darab.

Reklám (x)

(tovább…)



Tíz éve és egy napja érkeztem meg Apa autójában Budapestre. Jól meg volt pakolva a csomagtartó, a hátsó ülés. Már nem emlékszem, hogy a csomagok nagy részét le tudtam-e rakni Bandinál, az albérletben, vagy jöttek velem Zsófi lakásába – ahol másfél évvel később már közösen laktunk – mindenesetre az első pár napon, míg a naptár októberre nem fordult – ott csöveztem a Zsibói utcában.

Emlékszem az első napomon rohangáltam az új iskolám ügyeiben. Beiratkozás, tanszer vásárlás. Felmértem a környéket, a Bartókon, a Rolling Rock felett volt a suli több lakásból összenyitva. Akkor már négy éve heti rendszerességgel jártam fel, szinte inkább itt laktam, mint Pécsen, de hiába ismertem a Körtér környékét azért kalandos volt minden. tudtam, hogy mennyi lesz a zsebpénzem és ebből mennyi a lakbér és nem volt sok, ami maradt, így körbenéztem olcsó ebéd után. A Déli pályaudvar alatt, már hazafelé tartva, ettem végül egy Főzelékfalóban. Már akkor sem érte meg az árát. (tovább…)

   Őri András - - hozzászólás

Azzal, hogy lecseréltem a blogomat augusztusban egy csomó témám beragadt. Ott a vázlatok közt van vagy 10-12 olyan előkutatott bejegyzésvázlat, amik közül többet már sose fogok megírni. De van pár olyan, amit egyszerűen áthozok ide, a következő sorozat-kritika is ilyen. A Fargot ugyanis még a tavasszal néztük, ahogy kijött egy új rész és elkészült a felirat helyből leültünk a TV elé. Nekem nagyon tetszett. A sorozat második felét már egyben daráltuk le, valamikor a nyár közepe táján, mert Dávid születése minden szabadidőnket nullázta. Ha meg éppen lett volna egy szűk óránk TV nézésre, akkor inkább beájultunk aludni.  (tovább…)


De most komolyan, ki ennek az embernek a kommunikációs tanácsadója?!

Én vagyok az egyetlen, akit három párt kért fel.
Én vagyok az egyetlen, akit három párt támogat.
Én vagyok az egyetlen, aki deklaráltam, hogy a Fidesz hatalmát kell megtörni.
Én vagyok az egyetlen, aki Tarlós Istvánt akarja legyőzni.
Én vagyok az egyetlen, aki nem a Fidesz forgatókönyve szerint ugrál.
Én vagyok az egyetlen, aki tegnap is inkább a budapestiek gondjaira figyelt.
(via facebook.com/falusferi)

   Őri András - - hozzászólás

Az oldalt működtető sablon (Loonatic – hillside) kapott egy kis frissítést, elvileg a különböző eszközökön a skálázódás már jól működik, így mindenféle kijelzőn olvasható lett a blog. Természetesen még nem 100% (valaha lesz az?), a kis felbontású androidos mobiltelefonok egy gyors szükségmegoldáson mozognak. Idővel ők kapnak saját felületet.

A közeljövőben a beépített hasonló-tartalom ajánlót és a fejléc rendezését tűztem ki magam elé. Hiba jelentést, tippeket szívesen fogadok itten a hozzászólások közt!

   Őri András - - hozzászólás

Az elmúlt hetekben kicsit új irányt vett a kapcsolatom Cilivel, belekényszerített a nevelő szülő szerepébe. Nehezen viselem.

Lassan három éves lesz és eddig ritkán kellett nevelnem. Jó ez így nem pontos, az első pillanattól kezdve nevelem, hisz hatok rá, irányítgatom, szeretem, de ez most más. A hiszti betoppant az életünkbe, pontosabban az enyémbe. Én eddig keveset találkoztam vele, hisz csak este és reggel vagyunk együtt, a java Zsófinak jutott.

Bár a körülöttem levő férfiak, pontosabban az apák, a hisztit rendre a gyerekük hibájának tudják be (és főleg az anyát teszik felelőssé, milyen kényelmes) én biztos vagyok benne, hogy mindenki hisztis, csak van, akit kinevelnek belőle. Próbálgatja szegény kölyök, hogy meddig mehet el.

Szerintem ez jó, bár adott pillanatban azért borzasztó idegesítő. Én úgy vagyok vele, hogy amíg nem zavaró, nem csap követelőzésbe és esetleg tettlegességbe, addig hagyom Cilit (és majd Dávidot is), hogy úgy élje az életét, ahogy akarja. Ha szüksége van rá igyekszek segíteni neki.

És azt akarom, hogy Cili tudja, mindig, hogy ott vagyok. Ha ez azt jelenti, hogy ott is kell lennem, akkor semmi más nem lehet fontosabb. – Biztos pontnak lenni, We Are Creative Slaves 2012. október

Nem akartam soha megtörni, ezt olyan kegyetlennek érzem – pluszban nincs értelme eltaposni a személyiségét. Mindemellett persze a hisztizésre nincs nagyon más recept, mint határozottnak, következetesnek és kitartónak lenni. Nem árt nyugodtnak is, de ez a legnehezebb dió.

(x) A reklám helye - ha szeretsz kattintasz egyet! :)

Mindenesetre borzasztó rossz érzés, mikor ül a kádban, torkaszakadtából üvölt és csapkod és követel valamit, amiről tudja, hogy nem szabad én meg ott kell, hogy szívózzak vele. Vacak egy dolog, remélem hamar túljutunk rajta.

 (Címlapkép: Őri Zoltán)


Álmomban olyan helyen dolgoztam, ahol a kitalált munkához megvan az elkészítéséhez szükséges eszköztár.

Álmomban olyan helyen dolgoztam, ahol a Photoshop nem hivatkozik a kevés memóriára két kattintásokként.

Felébredtem és bilibe lógott a kezem.



Megettem az ebédet és még mindig borzasztó éhes voltam, így felkerekedtem és elvágtáztam a sarki CBA-ba, hogy keressek bármit, amit ehetek (hisz mennyiségi megkötés nincs). Rövid válogatás után sikerült egy 3% zsírtartalmú gálasonkával, egy extra sovány joghurttal és két Coke Zeroval felpakoltan beállni a pénztárhoz.

Az utcán feltűnést keltettem, ahogy a műanyag tálcából, menet közben faltam a sonkát. Ha azt mondom éppen diétázom kiröhögnek.


Már nyár vége táján úgy éreztem, hogy nem ártana kicsit leadni a súlyomból. A kilókkal igazából általános iskolás korom óta küzdök, de 5-6 éve túl nagyra növeltem a pocakomat. Cili születése után általam is érthetetlen okokból leadtam pár kilót és egész jól érezte magam a bőrömben. Olyan 110 kg körül állt meg a érthetetlen fogyás és jó ideig nem is mozdult. Aztán idén sunyin kezdtek felszaladni újra a kilók.

Most 118-ról indulok és 90 körülire szeretnék lemenni. Én alapvetően nem igen hiszek ezekben a tudományos diétákban, az a véleményem, hogy ha kevesebbet eszem és többet mozgok, akkor fogyni kezdek (nekem ez mindig bejött), de mivel Zsófi éppen egy Ducan rendszerbe kezd könnyebb csatlakozni hozzá, mint két félét főzni, ha a gyerkőcöket is számoljuk, akkor háromfélét.

Tegnap kezdtük, és eddig éhesen, de jól bírom. Mondjuk ma volt egy fájdalmas pillanatom, mikor a boltban megláttam a szeletelt baconnel teli hűtőpultot. :-)

Ja igen, meg azt is le akartam írni, hogy vettem Zero Colat – azt engedi a rendszer – és csak megerősített az élmény a korábbi véleményemben: ennek borzasztóan más íze van, mint az igazi Coca-Colának. Nem tudom, hogy állíthatják azt az emberek, hogy ez ugyanolyan. Valami fura utóíze van…

Meglátjuk, hogy fog menni ez a diéta, ma még erős bennem az elhatározás, hogy kitartok és követem az előírásokat. Azt saját tapasztalatból tudom, hogy keserves mikor megáll a fogyás, az a tervem, hogy akkor fogok valami aktív sportot beindítani, ami majd átzökkent a nehézségeken. Egyelőre szimplán éhes vagyok.