Bazilika, rezsi és a szupermérföldkövek: Vitruvius esete az olasz RRF-fel

Őri András
Közzétéve 2026. január 23.

1980 óta rontom a levegőt, de 2001-ben kezdtem csak blogolni. Ennek már idestova 20 éve, de valahogy nem tudom megunni.

Azt írja az újság, hogy Olaszországban megtalálták Vitruvius Pollio legendás bazilikájának a maradványait. Ez a cikk nagyjából az olyan, történelemre fogékony embereknek üti meg a szemét, mint amilyen én is vagyok – talán még az építészeknek, de azok meg minek olvasnák reggel a Múlt-kort?

De hogy ki volt Vitruvius? Álljon itt egy kis összefoglaló, amit a Gemini készített nekem:

Ki az a Vitruvius Pollio? – A rend mérnöke a káosz ellen
Marcus Vitruvius Pollio (i. e. 80–70 k. – i. e. 15 k.) nem csupán egy római építész volt, hanem az első igazi rendszerező, aki megpróbált értelmet és struktúrát vinni a kőbe és habarcsba. Julius Caesar és Augustus alatt szolgált hadmérnökként, de igazi hagyatéka a De Architectura (Tíz könyv az építészetről), az antikvitás egyetlen fennmaradt építészeti értekezése.

A vitruviusi szentháromság

Vallotta, hogy minden építménynek három alapelven kell nyugodnia:

  • Firmitas (Szilárdság): Meg kell állnia a lábán, nem dőlhet össze az első vihartól.
  • Utilitas (Hasznosság): Szolgálnia kell az embert. Egy gyönyörű épület, ami használhatatlan, csupán díszlet.
  • Venustas (Szépség): Az esztétika nem luxus, hanem a harmónia része.

Miért érdekes ma? Vitruvius nemcsak falakban gondolkodott, hanem az emberi test arányaiból vezette le az építészet szabályait (ez ihlette később Leonardo Vitruvius-tanulmányát is). Humanista szemlélete szerint az épített környezetünk közvetlen hatással van a társadalom mentális állapotára és a politikai rend stabilitására. A Fanóban most valószínűsíthetően megtalált bazilikája az egyetlen épület, amit saját művében név szerint is említ mint saját tervezést.

Ha csupán a bazilika feltárásáról lenne szó a cikkben, nem is rángattam volna ide a blogomra a sztorit, de volt benne más is – újabb idézet:

„Az ásatások az olasz Nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv támogatásával folytatódnak. A cél már nem a Vitruvius-bazilika létezésének igazolása, hanem a környező városi szövet feltárása, valamint megőrzése és a nyilvános bemutatás előkészítése.”

Ezen megakadt a szemem. Ez a „helyreállítás és ellenállóképesség” nagyon úgy hangzik, mint a Covid-19 utáni EU-s gazdasági csomag, az RRF (Recovery and Resilience Facility). És tényleg! Ez az. Ez ugyanaz a pénz, amiről Orbánék lemondtak, illetve annak egy része, mert nem teljesítik az EU által kért szupermérföldköveket. Ez ugyanaz a pénz, aminek hazahozatalát Magyar Péter fennen hirdeti, de mivel a projekteket 2026 augusztusáig be is kell fejezni, valószínűleg bukjuk az egészet úgy, ahogy van.

Amikor pár éve Olaszországban voltunk egy barátunknál, mesélték, hogy a nővére családja éppen ebből az alapból fűtéskorszerűsíti az aostai házukat. Úgy tűnik, Olaszországban – ahol hasonlóan nemzeti érzelmű kormány van, mint nálunk – azért annyi belefér, hogy a lehetőségeket kihasználják, és ilyen értelmes eredményei legyenek:

  • rezsicsökkentett házak
  • kulturális fejlődés
    • ebből következően nagyobb turizmus, több pénz

Dehát nálunk minek ennyi pénz és lehetőség? Itt van már 50, más komolyan vehető kormányzati politikus szerint 80%-ban készen AZ ORSZÁG, nincs erre szükségünk.

Hát jóvan.

Vélemény, hozzászólás?