Persze, hogy a Facebookon botlottam bele egy zenei blogba, ahol egy dúr-moll hangcserével igyekeznek bemutatni, hogy lehet szomorú dalból vidámat játszani.
Évek óta várom és teljes mellszélességgel támogatom a belvárosi forgalomkorlátozást. Úgy tűnik, hogy hiába berzenkedik ellene az emberek egy jelentős hányada, most mégis bevezetik. Kérdés, hogy a jelenlegi formában lesz-e értelme? Budapesten a dugódíj bevezetése ma már nem kérdés, ez elkerülhetetlen lesz – mondta a főpolgármester a Budapestinfón. Még a kormány döntésére vár a főváros, […]
Életemben a leghosszabb fogyókúra, amit végigcsináltam a 90 napos volt, 11-12 évvel ezelőtt. Egészen tavalyig, mert éppen egy éve kezdtünk bele Zsófival a Dukan diétába. Egy éve ilyenkor azt gondoltam, hogy mostanra jóval előbbre járok. Azt hittem ugyanúgy fogok kajálni kb, mint korábban. És azt is hittem, hogy ennyi idő alatt lefogyok 90 kilóra. Tévedtem. […]
A nyár elején-közepén jelent meg egy új pénztáros lány a sarki CBA üzletben, ahol szinte nap, mint nap vásárolok salátát, Coke Zero-t az ebédemhez. Sosem volt kiemelkedő színvonalú a személyzet, de ez az új munkaerő nehezen szokott bele a feladataiba. Ideges, kapkodós, érezhetően bizonytalan. Sokszor elüti az árakat, a legalapvetőbb kódokat sem tudja (pedig a rám vonatkozókat már én is fejből fújom).
Tegnap délután álltam egy utcasarkon a zöld lámpára várva és a mellettem parkoló teherautó ponyváján három webcím volt felsorolva, lehet nem leszek pontos, de a lényeg benne van: utanfutoalkatreszek.eu utanfuto.bolt.hu utanfutoalkatreszbolt.hu Álltam ott és néztem a sárga ponyvát a három címmel és képletesen a kezembe borítottam a fejemet. Ez a három középre zárt sor a […]
A Foursquare kérte, hogy értékeljem az egyik helyet, ahol jártam, a Jónás sörházat a Bálnában. Mivel én egy délelötti gyereksétáltatás közben egy bögre forró csokit ittam nem veszkődtem a dologgal igazán. De a tippek közt megragadta a figyelmem az alábbi: Én nem vagyok kézműves sör fan, az már kiderülhetett, de teljesen objektíven nézve is sznobságnak […]
Mentem keresztül a Körtéren és egy padon színes bőrű család ült, a gyerekek a felnőttek ölébe hajtották a fejüket és aludtak. Köröttük szatyrok és hátizsákok. Kellemesen sütött a nap és pihentek. Szívesen leültem volna melléjük egy kicsit, de egyrészt időm se volt, másrészt tolakodni se akartam, mindenesetre azóta rengeteget járnak a fejemben. Megvolt a személyes találkozás, az első, az Európát fenyegető hordával.
Egészen elképesztő, hogy mit meg nem enged magának az Állam. Van egy Munkácsy kép, amit a tulajdonosa kölcsönadott a debreceni kiállításra. Közben az Állam kitalálta, hogy ő azt megvenné, de 3 millió dollárral kevesebbért, mint amennyit kérnek érte. Mikor az üzletet így nem sikerült nyélbe ütni szimplán hoztak egy törvényt, hogy ez védett nemzeti örökség […]
Tök jól indult az új sorozat, tényleg semmi kivetnivalót nem tudok mondani, még néztem volna boldogan tovább. Egy kérdés motoszkál bennem: ha majd elterjed a kór a világban, a Fear the Walking Dead miben fog különbözni a The Walking Dead-től? Ha semmiben, akkor minek?
Mindig is tudtam, hogy elég csehül állunk nyilvános WC témában, úgy országosan, de az elmúlt pár évben – Cili miatt – sokkal több inger ért, mint korábban. Fiúnak ez az egész egyszerű, veszel egy nagy levegőt, gyorsan pisilsz egyet, örülsz, ha folyik a kézmosóból a víz, boldog vagy, ha maradt valami szappan, és meglepődsz ha […]