Személyes

Csak annyit szeretnék a Trónok harca jelenlegi állásához hozzáfűzni, hogy ha a white walkerek elfordulnának 90°-kal délnek, akkor pillanatok alatt a Falnál lennének, de ezt már az első évad első epizód óta elfelejtik megtenni, persze a könyvek alapján úgyse tudnak átmenni a falon, mert van valami bűbáj rajta, szóval minek is mennének oda? Ez esetben […]

Az ember, ahogy idősödik egyre inkább elveszti az illúzióit. Tiniként például Jim Morrison dalszövegeiben verset láttam, ma már csak azt ami. Nagyon veszélyes dolog a zenészekhez közel kerülni, mert rengeteget vesztenek a varázsukból, amikor kiderül, hogy ők is egyszerű emberek. Hiába tehetségesek egy valamiben, a többi dolgaikban lehet, hogy bénábbak, mint bárki más. A Dönci könyv ilyen rádöbbenős pillanatok végtelen sorozata.

A Kéjutca erős algoritmikus tukmálás eredményeképpen került az olvasmányaim közé. Nem bántam meg, mert egy olyan világba engedett bepillantani, amit egyáltalán nem ismertem és megerősített benne, hogy jobb is így nekem.

A Holnemvolt nem is mese. Meseregény, vagy szatíra, tudja a fene. Sokszor felnevettem rajta. Jó szöveg és Würtz Ádám remek grafikái csak tovább javítják az élményt. Ha még nem olvastad, akkor ne tartson vissza a mesekönyv volta, több ez annál.

A Pesti barokk korlenyomat, így aztán száz százalékban azoknak szól, akik éltek a 80-as években Budapesten és ismerték a pálya szélére sodort művész világot. De aki csak érdeklődik a kor után, szereti a zenéit, képeit és írásait az is rengeteg érdekes élményt talál magának Dés Mihály könyvében.
Nincs borítókép

Tömött 112-es busz, hőség. Két kisgyerek az anyukájával és annak barátnőjével felszáll. Helyet adunk a gyerekeknek, az anyuka és a barátnő vígan trécselnek. A két gyerek egy ideig figyeli az elsuhanó házakat, aztán a kislány fertelmes visító hangon ordítani kezd: gyorsabban busz, gyorsabban! A két nő rá se bagózik, rövid szünet után kitartóan újra rákezd, […]