A Gold a mennybe megy az egyik kedvenc Heller könyvem. Egy amerikai zsidó egyetemi tanárról szól (milyen meglepő), akinek úgy tűnik politikai irányba mozdulhat el a karrierje. Ez persze felforgatja a teljes életét.
Az Árnyjáték Nigel D. Findley 1993-as Shadowrun regénye. Seattle a helyszín és egy ezredfordulós elfeledett technológia rúgja fel a kialakult hatalmi egyensúlyt. Egy Sly nevű árnyvadász kezében a megoldás kulcsa, no meg az elfelejtett technológia, de úgy érzi, hogy túl sok neki a feladat.
Véget ért a The Strain (magyarul Kór címmel kezdték sugározni), az utolsó évad hozta a másodiktól megszokott színvonalat: nem volt jó a szó hagyományos értelmében, de lekötött és szerettem.
A 11/22/63 egy időutazóról szól, aki szeretné befolyásolni a múlt történelmét, hogy a jelen és a jövő kicsit jobb legyen. Stephen King ebben a terjedelmes regényben bemutatja, hogy miért képtelen ötlet befolyásolni a történelmet és, hogy az idő milyen könyörtelen és gyilkos fenevad. Szerencsére a szerelem és az önfeláldozás megmentheti a világot, ami egy kicsit keserédes hangulatot hagy maga után.
A gyerekek a legmeglepőbb pillanatokban képesek teljesen átírni az ember napját. Ma egy büdös borz mentő akcióban találtam magam egyik pillanatról a másikra.
Már nem emlékszem, hogy miért tettem el A fal leomlásától az újraegyesülésig című kötetet, de ott volt az ebook olvasóban a listámon. Nem nagyon szoktam ilyen jellegű könyveket olvasni, nehezen besorolható műfajával, ami memoár is, doku regény is és nem kevés mértékben utólagos magyarázkodás.
A nyár végére elég rendesen feldagadt a belvárosi lakók és vendéglátósok közti harc. Hetek óta fel-felbukkan a hírekben, de kezdetben nem nagyon foglalkoztatott, aztán ahogy újra és újra feltűnt csak elolvastam én is, hogy miről van szó. Borzasztó bonyolult helyzetnek tűnik, ahol mindenkinek igaza van egy kicsit miközben senkinek sincs teljesen igaza.