Személyes

Az Árnyjáték Nigel D. Findley 1993-as Shadowrun regénye. Seattle a helyszín és egy ezredfordulós elfeledett technológia rúgja fel a kialakult hatalmi egyensúlyt. Egy Sly nevű árnyvadász kezében a megoldás kulcsa, no meg az elfelejtett technológia, de úgy érzi, hogy túl sok neki a feladat.

A 11/22/63 egy időutazóról szól, aki szeretné befolyásolni a múlt történelmét, hogy a jelen és a jövő kicsit jobb legyen. Stephen King ebben a terjedelmes regényben bemutatja, hogy miért képtelen ötlet befolyásolni a történelmet és, hogy az idő milyen könyörtelen és gyilkos fenevad. Szerencsére a szerelem és az önfeláldozás megmentheti a világot, ami egy kicsit keserédes hangulatot hagy maga után.

A nyár végére elég rendesen feldagadt a belvárosi lakók és vendéglátósok közti harc. Hetek óta fel-felbukkan a hírekben, de kezdetben nem nagyon foglalkoztatott, aztán ahogy újra és újra feltűnt csak elolvastam én is, hogy miről van szó. Borzasztó bonyolult helyzetnek tűnik, ahol mindenkinek igaza van egy kicsit miközben senkinek sincs teljesen igaza.
Nincs borítókép

Cili: Olyan pechem van, hogy a Tamival meg a Pannával ültettek egy asztalhoz az oviban. Én: Az miért pech? C: Hát, mert szeretem őket. É: A pech azt jelenti, hogy valami szerencsétlenség ért. C: Ja! Akkor is pechem van, a másik oldalamon az Ivett ül. É: kérdőn nézek C: Hát állandóan beszél! – magyarázza