Rajzolunk. Cili: – Odaadom neked a józsaszínt. Én: – Köszi. De Rrrózsaszín. Cili: – Én azt nem tudom mondani… Józsaszín… lózsaszín… Odaadom neked a lilát. #cilimondta
A póni udvarban töltött röpke 5 óra, póni és nyuszi simogatás, malac, kecske és alpaka nézés után elmenőben Dávid rámutat a kerítés mellett legelő pónira. – Nézzétek! Mekkora malac! 😬 #davidmondta
Tömött 112-es busz, hőség. Két kisgyerek az anyukájával és annak barátnőjével felszáll. Helyet adunk a gyerekeknek, az anyuka és a barátnő vígan trécselnek. A két gyerek egy ideig figyeli az elsuhanó házakat, aztán a kislány fertelmes visító hangon ordítani kezd: gyorsabban busz, gyorsabban! A két nő rá se bagózik, rövid szünet után kitartóan újra rákezd, […]
Dávid: – Olyan furcsa hideg van odakint. Én: – Mert nem hideg van, hanem meleg. D.: – Ja! * Játék közben Dávid beveri a fejét az nyitott ablakba. Én: – Jaj, vigyázz a fejedre! Dávid a homlokát dörzsölgeti: – Én vigyáztam igazából… #davidmondta
Hazaérkezem, Dávid szalad elém, és kérezi, hoztam-e valamit nekik. Mondtam, hogy nem. Erre elszomorodik, és még negyed óra múlva is bánatosan nyöszög. – Mi a baj Dávid? – kérdezem ártatlanul. – Én most szomojú vagyok. – Mitől vagy szomorú? – Tőled. – Tőlem? Miért vagy tőlem szomorú? – provokálom. – Ezt ne kérdezd meg tőlem! […]
Dávid: – De én otthon akajok majadni. Én: – Kicsit menjünk a játszótérre majd. Tudsz homokozni, meg találkozhatsz a Zsombival. D.: – Hát jó, de nem szabad sokáig majadni a játszótéjen, mejt akkoj el fogok fájadni. #davidmondta #kimelimagat