Outlander (Az idegen) – 1. évad

Fogalmam sincs már, hogy miként találtunk rá az Outlanderre, de elég hamar elkezdtük nézni és tavasszal már epizódról epizódra követtük a kosztümös szappanoperát.

Első évadoknál – úgy veszem észre – nem meglepő, ha alaposan megváltozik a széria a nyitó és záróepizód között. Az Outlander esetében ez legalább kétszer, de inkább háromszor történt meg. Az első rész után volt egy nagy fordulat, a szinte teljes mértékben a második világháború utáni sztori egy huszáros vágással a 18. századba zökkent és legnagyobb sajnálatomra egyre ritkábban tűntek fel a 20. századi jelenetek. Gyakorlatilag a félévad záróig a sorozat elég lassú, nem túl akció dús, de annál érzelmesebb volt. Ha általánosítanék, akkor inkább egy csajos-kosztümös romantikus filmet néztünk.

Az évad második fele azonban kizökkent ebből, a jelenkori szálakat teljesen elfelejtettük, a történet csak a múltra korlátozódott. A főhős(nő) sikeresen beilleszkedett és az első részek ellenfeleiből barátok, szerető, és férj lettek. A tavaszi epizódok első felében a friss szerelmesek egymáshoz csiszolódása mellett a negatív hős kezdett egyre nagyobb teret kapni, néhány epizódban Claire nézőpontja helyett egy-egy másik szereplő szemén láthattuk a történéseket. Ez kifejezetten jót tett egyébként a sorozatnak.

Az utolsó részekre aztán egyre élesebb váltások jöttek, a romantikus lányregény egyre durvább (szexuális) erőszakba és kínzásba torkollott. Meg kell mondjam, hogy egyáltalán nem tetszett ez a fordulat, kifejezetten zavaró volt a kínzások részletes bemutatása. Aztán egy – újabb – éles váltással az utolsó percek nyugalmat hoztak, kíváncsi vagyok a második évad is ilyen hektikus lesz-e.

Bár látható, hogy a sorozat keresi még önmagát, de egy biztos: nagyon izgalmas.

Ez az izgalom független a stílustól, jó volt a romantikus részeknél, a fantasy-időutazásnál és az agresszív záró epizódokban is. Nem ismerem a könyvet, amiből készült, de valószínűleg jó lehet az alap, amiből építkeznek a forgatókönyv írók. És az az igazság, hogy a jó sztori mellé sikerült jó, néhol egész kitűnő, színészeket válogatni.

Claire Randall (Caitriona Balfe) - Outlander 1. évad
Claire Randall (Caitriona Balfe)

A főszereplő, Claire Randall, egy számomra teljesen ismeretlen színésznő, Caitriona Balfe alakítása. Az IMDB szerint az elmúlt években elég sok filmben és sorozatban játszott, de alapvetően modellként kezdte a karrierjét. Tényleg szép, és ügyes színésznő. Arról nem ő tehet, hanem a szerepe, hogy teljesen életszerűtlen, ahogy túlélt és beilleszkedett a múltban (már amennyire bármi racionalitást kell vinni egy időutazásba). Dehát eleve ez a sorozat gyenge pontja, amin túl kell lépni, hogy élvezhessük az egyébként remek epizódokat.

Hogy főszereplők-e a férjek, azt nem tudom, mindenesetre elég egyenrangúnak tűnnek. A gonosz múlt-béli Jack Randall kapitány, aki egyben a Claire 20. századi férje is (legalábbis ükunokailag, akkor Frank néven) Tobias Menzies alakítása, aki talán a legjobb színész a sorozatban. Unalmas lehet ez nálam, mindig a negatív hősök tetszenek a legjobban, talán abban kereshető a magyarázat, hogy egy pozitív szereplő a fele eszköztárában korlátozott, míg a negatív hős felvonultathatja szimpatikus és sötét oldalát is. Biztos hálásabb feladat gonoszt játszani. Akár így, akár úgy Tobias Menziesnek ez remekül megy: ha meglátnom a fejét a képernyőn már utálom.

Jack Randall kapitány (Tobias Menzies)
Jack Randall kapitány (Tobias Menzies)

Claire kora-újkori szívszerelme már jóval kevésbé mozgat meg. Jamie Fraser alakítója, Sam Heughan igazi szépfiú, kicsit buta arccal és hordó mellkassal. Gondolom a tinilányoknak bejön a fiatalember zsánere, de színészként nem rossz. Nincs vészesen nehéz dolga, de elhiszem róla, hogy ennél bonyolultabbat is el tudna játszani, miközben még mindig jóképű marad. Nyálas, de ügyes.

A másod és harmadvonal már változatosabb színvonalat hoz, de azokon a posztokon ez egyáltalán nem gond. Kedveltem a két MacKenzie testvért, a nyomorék klán vezért és a hadúr, ármánykodó öccsét. Különösen az utóbbi, a Dougal MacKenziet alakító Graham McTavish volt jó.

Jamie Fraser (Sam Heughan)
Jamie Fraser (Sam Heughan)

Az első évadot az IMDB információk szerint látatlanban rendelték meg, nem volt pilot, és lesz folytatás is. Azt remélem a második évadra sikerül kicsit gatyába rázni a szeszélyesen változatos stílust, és valami arany középútra terelni ezt az izgalmas történetet. Ha nem is hosszan, de egy-két évadot még szívesen néznék belőle, bár félő, hogy ha elnyújtják hasonló sorsa jut, mint a Downton Abbey, amit érthetelen, hogy miért görgetnek még mindig tovább. Egy év múlva ilyenkor meglátjuk mi alakult belőle.

Szerző:

Őri András

38 éves webfejlesztő vagyok Budapestről. Két nevelendő gyerek büszke apukája és egy gyönyörű feleség szerencsés férje.

One thought on “Outlander (Az idegen) – 1. évad”

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.