Márkahűséget számlahűséggel nem kapsz

Tizenhárom éve van kb. közöm a Telenorhoz, korábbi nevén Pannon GSM-hez. Náluk vásárolták nekem a szüleim az első mobiltelefonomat, valami egyszerű előfizetéssel. Azt a számot akkortájt adtam le, mikor 10 éve Budapestre költöztem, egy rövid időre akkor Vodafone feltöltőkártyás lettem, majd újra előfizetésem lett a Telenornál. Éveken át semmi gondom nem volt velük, a problémáim akkor kezdődtek mikor én is beszálltam az okostelefon tulajdonosok táborába.

Előtte éveken át ugyanaz az előfizetésem volt, két évente új telefonnal meghosszabbítva. A konstrukció remekül működött, kölcsönösen elégedettek lehettünk én is és a szolgáltató is. Az első okostelefonomat, egy Samsung Galaxy Mini készüléket az akkor induló okostarifára váltással vettem meg. Korlátlan netezés, középszar percdíjakkal kombinálva. A készüléket a hűségidő felénél már kinőttem és ezért a lehető leghamarabb lecsaptam a hosszabbítási lehetőségre, járt hozzá 10 forintért egy Sony Xperia J telefon, amivel igazából máig elégedett vagyok. Sajnos az új készülék feletti örömben nem olvastam figyelmesen az elém tolt papírt és belementem egy csomag váltásba, onnantól Smart tarifás lettem. Az új csomag kicsit jobb percdíjakkal meg lebeszélhetőséggel jött, de korlátozott adatforgalommal.

Érted, a Smart tarifa.

Igazából a behatárolt adatmennyiség jót tett nekem abból a szempontból, hogy beállítgattam az alkalmazásokat ne pazaroljanak és kiderült, hogyha mindennapi használatot nézek, akkor elég a keretem. A problémák akkor jöttek elő, ha utaztam, olyankor kicsúsztam az adatmennyiségből rendszeresen. Mivel leginkább akkor lenne szükségem a mobil internetre, mikor nem vagyok számítógép közelben, ezért kicsit morcos voltam.

A másik kellemetlenséget az idióta percdíjak okozzák. Az előfizetésemhez 3 órányi lebeszélhető perc jár, megosztva 1,5 óra hálózaton belül és kívül. A túllógó percek nincsenek vészes árban, de soha nem tudok a kereten belül maradni. Szabadúszóként is dolgozom, az ügyfeleimmel telefonon tartom a kapcsolatot, arról nem is beszélve hogy rendszeresen telefonálok a vidéken élő szüleimmel, és a feleségemmel is. A telefonszámlánk – köszönhetően az újabb és újabb gazdasági csodafegyvereknek (is) – egyre magasabb lett, pedig közben elkezdtem figyelni a költésre. Most ott tartok, hogy kb fele annyit beszélek, mint két éve, kevesebb adatforgalmat generálok és több, mint a másfélszeresét fizetem havonta a szolgáltatónak.

Mivel egyértelmű, hogy a beszéd a sok, ezért elkezdtem olyan csomag után nézni, amivel marad a korlátozott adathasználatom, de ingyen beszélhetek. A kívánság nem volt irreális, a tévé az elmúlt évben a Vodafone hasonló konstrukciójától hangos minden reklámblokkban (Vodafone Red). Természetesen a Telenornak is van valami Redhez hasonló csomagja (All-In, ki találja ki ezeket az idióta neveket?), így a havi telefonszámla befizetéskor megkérdeztem az ügyfélszolgálatost, hogy miként tudnék váltani. A rövid válasz az volt, hogy sehogy, mert vagy egy olyan verzióra váltok, aminek a havi előfizetési díja már most magasabb, mint a megszokott havi költésem (tehát semmivel nem járok jobban), vagy kivárom a két éves hűség lejártát és akkor visszaváltok egy alacsonyabb fokozatra, de bukom vele az új pár forintos telefont.

Mindezt mondja úgy, hogy az egész üzlet tele van a plakátokkal, amiken a jelenlegi előfizetésem feléért és ingyen készülékkel csalogatják az új ügyfeleket. Semmi bajom azzal, ha igyekeznek ügyfélkört bővíteni, de a meglevő, sok éve tejelő embereket is érdemes lenne kicsit szeretgetni. Mivel értetlenkedtem egy sort és még egy másik, magasabb pozíciójú kollégával is beszélgettem az egész helyzetről, feltéve a kérdést:

– Mi fog engem vajon megakadályozni abban február táján, mikor lejár a Telenornál a hűség, hogy elvigyem a számomat a Vodafonehoz, vagy a Telekomhoz, ahol nekem is kinyalják a fenekem, hisz új vagyok.

Választ, érdemit, nem kaptam, de pár nap múlva jött egy meglepetés telefon: szeretnének kihagyhatatlan ajánlatot adni egy új hűségszerződésre.

Halljuk! – ültem le az előszobánkban a ládára, mert a lakásunkban csak ott van térerő

Negyed óra hablatyolás után kihámoztam, hogy fel akarták ajánlani, nagylelkűen, hogy most válthatok a már ismert, és drága, tarifára, kapok mellé egy baromi jó Samsung vagy Sony telefont, és csak részletekben kell kifizetnem. Szóval elmondták ugyanazt, amit már tudtam. Miután a nagy kérdésemet újra feltettem ennek az ügyintézőnek is, elváltunk békében. Kicsit érdekelt, hogy lesz-e valami újabb kör, de hetek óta semmi, úgy tűnik a Telenor letett rólam.

Februárig tart a hűség, addig most kivárás van, aztán megnézzük a konkurencia (és a Telenor) ajánlatát. Elmentem egyik szabad délutánomon, hogy utánanézzek mit adnak a többiek, a Vodafonenál helyből leültettek, annyi szórólappal árasztottak el, ami egy fél esőerdő kipusztításába kerülhetett. Jelezték, hogy mindenképpen adategyeztessek számhordozás előtt, mert a Telenornál ebből probléma szokott lenni. Elégedetten távoztam, azt kaptam amit vártam: kinyalták a seggem, én voltam az ügyfél. Évek óta nem éreztem ilyet.

A Telekom egész máshogy állt hozzám. Az udvarias érdeklődésemet egy ajtónálló csaj akasztotta meg, közölte, hogy olyan tájékoztatás, szóróanyag nem létezik náluk, amire kíváncsi vagyok. De, a honlapon minden megtalálható. Elsőre persze rohadt ideges lettem, ennél még a Telenor is jobb, gondoltam. Aztán pár nap múlva, mikor lenyugodtam, felmentem a honlapra és tényleg ott volt minden. A Telekom azért lenne jó választás, mert már van náluk IPTV és telefon előfizetésünk, egy helyen lenne minden. Kényelmes.

Elszomorító, hogy mennyire nem érdekli a távközlési cégeket az ügyfél. A két évre aláíratott hűség pedig pont ennyit ér, mint a fenti történet mutatja, rövid távon biztos befektetés. Február környékén, ha majd aktuális lesz a téma, megírom, hogy végül a három versenyző közül ki nyert.

Szerző:

Őri András

38 éves webfejlesztő vagyok Budapestről. Két nevelendő gyerek büszke apukája és egy gyönyörű feleség szerencsés férje.

One thought on “Márkahűséget számlahűséggel nem kapsz”

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.