Kepes András: Világkép


Úgy tűnik Kepes könyveit én májusban olvasom, a Tövispusztát és most a Világképet is. Ez az új Kepes András könyv hasonló élmény volt: jó, de egy kicsit kevés.


  

987 bejegyzés

Szerkesztés

Kepes András: Világkép

A Tövispusztát a feleségemtől kaptam a 34. születésnapomra, a Világképet meg Anyutól a 37.-re. Amikor betettem a hátizsákomba komolyan elgondolkoztam rajta, hogy volt-e már az idén rendes, nyomtatott könyv a kezemben. Nem nagyon hiszem, mostanában mindent e-book formában olvasok.

Kis kitérő e-book irányba

Az e-book egyébként nagyon jó találmány. Én szeretem a könyveket, folyamatosan olvasok is valamit, de szeretem őket díszként is. Szépnek találom ahogy egy szekrényben vagy egy polcon takaros rendben sorakoznak egymás mellett.

Persze ez a vonzalmam némileg módosult a négy éven belüli két költözéskor. Mert a könyvek bár borzasztó szép berendezési tárgyak, de rohadt nehezek és kezelhetetlenek, ha a mozgatásukról van szó. Aztán meg el kell őket tenni és ha nem szeretnék a plafontól padlóig minden falat beszekrényezni vagy polcozni (és nem szeretnénk), akkor egy idő után egyszerűen nem lesz helyük. Nálunk például nincs elég polcunk a könyveinknek, így aztán most egy csomó kötet a kanapé ágyneműtartójában pihen. (Foglalva az amúgy értékes tárolóhelyet.) Egy szó, mint száz tavaly elhatároztam, hogy jómagam már csak digitális könyveket veszek, végső megoldásként a könyvtár jöhet szóba.

Az e-book kényelmes. Velem van mindig és sosem foglal plusz helyet. Ott van a telefonomon, a tableten, csak előveszem és már olvashatok is. Pluszban az e-book jegyzetelhető. Imádom! Elraktározok idézeteket, instrukciókat magamnak, hogy mit fogok írni a könyvről már menet közben. A Világfalut olvasva ez nagyon hiányzott. Gondolkoztam, hogy majd cetlizek, de ahhoz meg egy toll kell (meg cetli), ami a hetes buszon állva lehetetlen feladat. Ellentétben a fél kezes telefonnal. Szóval bár nehezen adtam meg magam, de e-book párti lettem szép csendben.

Világkép

Ez a Kepes András egy nagyon értelmes, szerethető fickó. Még stílusa is van. Egy remek tévés, milyen kár, hogy írónak csak közepes!

Két könyv után ezt már hivatalosnak nyilvánítom a részemről. Nem rossz író, szó sincs róla, csak nem is jó. A Világkép például olyan, mintha széljegyzet lenne egy tévé műsorhoz. Rengeteg szó esik a könyvben a Világfalu című műsoráról, amit én nem láttam. Nem igen tévézek már a hagyományos módon, ugye.

Furán csapongó írások laza gyűjteménye ez, hirtelen gondolatszökellésekkel tagolva. Egyik pillanatról a másikra váltunk egész nagyokat, csak kapkodtam a fejemet néha.

Szóval szétesett az egész apró darabokra. Az apró darabok egyébként rendben voltak. Megannyi érdekes sztori, amik mentén az író felvázolja a saját világképét. Szép, toleráns gondolatok, aminek fájó aktualitást adott a nálunk csak migráns-válságnak csúfolt népvándorlás. Általában egyet is tudok érteni Kepes Andrással, tetszik, ahogy gondolkozik. Persze nem mindenben én például jóval kevésbé vagyok megengedő a spirituális dolgokkal.

Azt írtam a Tövispusztáról három éve, hogy igazi egyszer olvasós könyv. A Világkép ugyanez. A Tövispusztára gyakorlatilag már nem emlékszem, csak részletek jöttek elő, most hogy keresgettem a blogon az akkori véleményemet. A Világképpel kapcsolatban már most így van. Pár napja fejeztem be, azzal, hogy nem bántam meg, hogy elolvastam, de nem igen tudnék egy részt se felidézni.

Persze ezek olyan sztorik, amik majd beugranak egy-egy élethelyzetben, beszélgetésben. Talán.

Borítófotó: Index.hu

Ennek most vége. Ha máskor is szívesen olvasnál ilyen bejegyzéseket, akkor csatlakozz a blog Facebook oldalához, hogy időben értesülj a friss tartalmakról!

Tetszett? Értékelj Te is!

Eddig 1 ember értékelte a(z) Kepes András: Világkép című bejegyzést. A vélemények átlagértéke: 5. Értékelni az alábbi csillagok kiválasztásval tudsz.

Kepes András: Világkép

Publikálva:
2017. május 29.

Utolsó frissítés:
2017. május 29.2017-05-29

Hashtag:

Kategória: Blogok

hozzászólás érkezett eddig