Szerző: <span>Őri András</span>

1980 óta rontom a levegőt, de 2001-ben kezdtem csak blogolni. Ennek már idestova 20 éve, de valahogy nem tudom megunni.

A nyár végére elég rendesen feldagadt a belvárosi lakók és vendéglátósok közti harc. Hetek óta fel-felbukkan a hírekben, de kezdetben nem nagyon foglalkoztatott, aztán ahogy újra és újra feltűnt csak elolvastam én is, hogy miről van szó. Borzasztó bonyolult helyzetnek tűnik, ahol mindenkinek igaza van egy kicsit miközben senkinek sincs teljesen igaza.
Nincs borítókép

Cili: Olyan pechem van, hogy a Tamival meg a Pannával ültettek egy asztalhoz az oviban. Én: Az miért pech? C: Hát, mert szeretem őket. É: A pech azt jelenti, hogy valami szerencsétlenség ért. C: Ja! Akkor is pechem van, a másik oldalamon az Ivett ül. É: kérdőn nézek C: Hát állandóan beszél! – magyarázza

A Trónok harca az utolsó előtti évadára csúcsformába került. Sajnos így is van benne egy rakás idegesítő hiba, de ezek nagy részét én nagyvonalúan betudom annak, hogy hiába igyekeznek két évad óta rendet rakni és elvarrni a felesleges szálakat ez itt szinte lehetetlenség.

Csak annyit szeretnék a Trónok harca jelenlegi állásához hozzáfűzni, hogy ha a white walkerek elfordulnának 90°-kal délnek, akkor pillanatok alatt a Falnál lennének, de ezt már az első évad első epizód óta elfelejtik megtenni, persze a könyvek alapján úgyse tudnak átmenni a falon, mert van valami bűbáj rajta, szóval minek is mennének oda? Ez esetben […]

Az ember, ahogy idősödik egyre inkább elveszti az illúzióit. Tiniként például Jim Morrison dalszövegeiben verset láttam, ma már csak azt ami. Nagyon veszélyes dolog a zenészekhez közel kerülni, mert rengeteget vesztenek a varázsukból, amikor kiderül, hogy ők is egyszerű emberek. Hiába tehetségesek egy valamiben, a többi dolgaikban lehet, hogy bénábbak, mint bárki más. A Dönci könyv ilyen rádöbbenős pillanatok végtelen sorozata.

A Kéjutca erős algoritmikus tukmálás eredményeképpen került az olvasmányaim közé. Nem bántam meg, mert egy olyan világba engedett bepillantani, amit egyáltalán nem ismertem és megerősített benne, hogy jobb is így nekem.