2016. május 15. 11:23

Elizabeth Little: Amíg a lányod voltam

Néha előjön az a furcsa perverzióm, hogy elolvasok akkor is egy könyvet, ha már az első oldalak után egyértelmű, hogy vacak az egész. Az Amíg a lányod voltam esetében is pont ez történt.

Néha előjön az a furcsa perverzióm, hogy elolvasok akkor is egy könyvet, ha már az első oldalak után egyértelmű, hogy vacak az egész. Az Amíg a lányod voltam esetében is pont ez történt.

Itt legalább megvan az a mentségem, hogy amikor elkezdtem a könyvet, akkor egy buszon ültem és ha nem folytatom az olvasást, akkor unatkozhattam volna közel fél órát. Viszont innentől meg elkezdett érdekelni, hogy mi lesz a sztori vége, hogy valóban gyilkos-e a főszereplő, így aztán leragadtam ennél a ponyvánál.

Ez tényleg ponyva. A stílusa egyszerűen csapnivaló. De a stíluson túl még ott vannak a fejezetek közötti beleerőltetett internet részletek. Hol Twitter feed, hol valami portál vagy blog cikk, amik arra vannak hivatva, hogy elmeséljék mi történt a két fejezet időugrása között.
Egyébként ez akár működhetne is, de saját tapasztalatból tudom (mikor a naplóimat próbáltam könyv alakba tördelni), hogy az internetes tartalom egyszerűen meghal, amint papírra kerül. Nem tudom megmagyarázni miért, de egy beillesztett webkettes tartalom semmitmondó lesz, ha kikerül a pixel világból.

A főszereplőnő piszok ellenszenves egy perszóna. Igazi hülye picsa. És semmi más. A többi szereplő viszont még ennyi karaktert se kapott, sajnos. Teljesen elnagyolt, felvázolt szereplők sorjáznak egymás után és annyira unalmasan egyformák, hogy néha komolyan el kellett töprengenem rajta, hogy most melyik melyik.

De ezektől még eltekintenék, hiszen ezek csak mind a műfajból adódnak: ponyva, hát istenem mit várnék tőle? Na de másrészt meg ez egy krimi és a vége, nem lövöm le a poént, de valami állati vacak lett. Márpedig egy krimit alapvetően a vége miatt olvasunk e, leszámítva a Sherlock Holmes könyveket, na jó meg a tévében a Columbot.

A másik idegesítő momentum a főszereplő élettapasztalata és kora közt feszülő ellentmondásban rejlett. Ha jól értem, amikor az anyja haláláért lesittelték 16-17 éves volt. Amikor kikerül a dutyiból az 10 évvel van később. Viszont a visszaemlékezéseiben a börtön előtti életmódja egy húszas vagy kora harmincas celeb élete. Rivaldafény, szex, elvadult partik. De olyan mennyiségben, ami másnak egy fiatalságra elég lenne, neki meg hány évbe kellett ezt beleerőszakolni, kettő, három? Teljesen idióta az egész, átgondolatlan. Kezdve azzal, hogy ennyi idősen gyerekként állt volna a bíróság elé és nem felnőttként. Zavaros teljesen, na.

Nagy előnye, hogy legalább nem hosszú, de akkor jársz a legjobban, ha bele se kezdesz.