J.R.R. Tolkien – A Hobbit (új fordítás)

Elég fiatal voltam, kisiskolás, amikor Apu felolvasta nekem a Gyűrűk Urát. Napról napra olvasta és emlékszem, hogy egy idő után Levente, aki akkoriban jó barátom volta  játszótérről is becsatlakozott hozzánk. Ketten ültük körbe Aput, oldalunkon fehér műanyag karddal és hallgattuk a mesét. Aztán amikor vége lett elmentünk a könyvtárba és kivettük az előzmény könyvet, ami a fura magyar fordításban A Hobbit helyett A Babó lett. Elsőre nagy csalódás volt.

Most már tudom, hogy a Hobbit volt az első könyv és Tolkien a gyerekeinek írta. Mesésebb is, mint a Gyűrűk Ura, de a régi fordításban extrán mese szerű volt. Orkok (goblinok) helyett manók, tündék helyett tündérek, hobbitok helyett babók csak, hogy a legfájóbbakat említsem. Aztán az évek múlásával megszoktam a Babót is. Közben kaptunk az Amerikai Nagymamától illusztrált naptárakat, amik nem a Gyűrűk Ura, hanem a Hobbit jelenteit elevenítették fel. Itt találkoztam először azokkal a festményekkel, amiket később a Gyűrűk Ura film látványához felhasználtak. nagyon tetszettek és ekkor értettem meg először, hogy mennyire más lehet a könyv a magyar fordítás miatt.

Újrafordítva: A Hobbit

Az évek múlásával az unokatestvéreimmel nagy Gyűrűk Ura rajongók lettünk, én fél évente legalább elolvastam a három regényt és ilyenkor nem egyszer a Babót is. Így aztán a nyelvezete, a versek, és a szöveg jó része belém ivódott. Persze sokszor töprengtünk rajta, hogy milyen lenne kicserélni a fogalmakat a Gyűrűk Ura terminológiájában megszokottakra, „modernizálva” ezzel a könyvet. Erre várni kellett harminc éves korom utánig, amikor elkészült a film ebből a műből is.

Évek óta szemezgetek a könyvesboltokban a gusztusos kiadású Hobbit könyvvel, néha bele is lapoztam, de nem akartam elrontani az élményt előre. Most ebook formában szereztem be és pár nap alatt el is olvastam. Azt kell, hogy mondjam amit a gyerekkori élményemnél is a Babóról: elsőre nagy csalódás volt.

Nem tudom mi az oka annak, hogy az újrafordítás során hol megmaradtak a Babó elemei, néha oldalakon keresztül, hogy aztán egy blokkban teljesen más stílusban folytatódjon a könyv. Biztos nehéz munka lehet újra fordítani egy már megszokott művet, de ezt a félig ilyen félig olyan eredményt elolvasva szinte azt kívánom, hogy a gyermekkori kívánságom bár ne vált volna valóvá! Nem lehet mindenki egy Réz Ádám – Göncz Árpád páros, Isten nyugosztalja mindkettejüket, de ennél tisztességesebb munkát azért – főleg ennyi segítséggel – szinte bárki el tudott volna végezni.

A legnagyobb hiba, hogy az eddig egységesen meseszerű könyv most hol mesés, hol realisztikus, ami folytonosan kizökkenti az embert. Az új részeknél rengeteg helyen olyan nyakatekert, magyartalan mondatok vannak, amiket szinte angol nyersfordításnak lehet csak hívni, a Google Fordító tudna csak rosszabbakat létrehozni. Jaj és a versek! Bár kissé gyerekesek voltak, de ritmikusak, dallamosak. Most kifejezetten rosszak.

Reménysugár

Nagyon elkeseredtem és utánaolvastam, hogy mások mit gondolnak erről az egészről. Helyből kiderült, hogy a sztori nem is olyan egyszerű,. mint ahogy én képzelem. Eleve három különböző fordítás létezik mára, és a Wikipédián nem tudtam beazonosítani, hogy én melyiket szereztem be elektronikus formában, mert Tallián Balázs fordító nevével egyik sincs fent. A moly.hu adatbázisában ehhez a fordítóhoz csak egy Középfölde atlasza című mű van jegyezve.

Ez alapján van még remény, be kell szereznem a jobb fordítást, fordításokat és összehasonlítani őket. Kedvemre való feladatnak ígérkezik!