Az enervált CBA pénztáros

A nyár elején-közepén jelent meg egy új pénztáros lány a sarki CBA üzletben, ahol szinte nap, mint nap vásárolok salátát, Coke Zero-t az ebédemhez. Sosem volt kiemelkedő színvonalú a személyzet, de ez az új munkaerő nehezen szokott bele a feladataiba. Ideges, kapkodós, érezhetően bizonytalan. Sokszor elüti az árakat, a legalapvetőbb kódokat sem tudja (pedig a rám vonatkozókat már én is fejből fújom).

Pár napja egyszer enerváltan megkérdezte, hogy mi hazamehetünk-e normálisan a munkaidő végén. Nem nagyon várt választ, csak roppant ideges volt. Ma megint az ő kasszájához kerültem, az előttem vásárló nő szép nagy csomag szőlőt rakott a mérlegre, amit szó nélkül a répa kódjával ütött be a kasszába. Én észrevettem, a másik vásárló szintúgy, hogy a pénztáros észrevette-e nem tudom, de gyanús, hogy nem nagyon érdekelte a dolog. Aztán jöttem én. Mivel tisztában vagyok vele, hogy nem erős oldala a matek ezért ki szoktam számolni a pénzt, amennyire csak lehet. Ma sajnos kétezressel kellett fizetnem és ez megzavarta. 1280 forintot kellett volna visszaadnia. Ezt persze kiírja a pénztárgép is, de ő a kapott összeghez nem 2000 forintos, hanem 20000 forintos címletet vezetett be. Egy kínos perc telt el míg átlátta a problémát és megkaptam a helyes összeget.

A húszezres címlet egyébként bent maradt a kasszában. Már virtuálisan. Hogy miként fog a pénzzel a végén elszámolni arról fogalmam nincs. Alapvetően nem is érdekel, de egy sztorinak nem volt rossz.