Kritika

A Trónok harca az utolsó előtti évadára csúcsformába került. Sajnos így is van benne egy rakás idegesítő hiba, de ezek nagy részét én nagyvonalúan betudom annak, hogy hiába igyekeznek két évad óta rendet rakni és elvarrni a felesleges szálakat ez itt szinte lehetetlenség.

Csak annyit szeretnék a Trónok harca jelenlegi állásához hozzáfűzni, hogy ha a white walkerek elfordulnának 90°-kal délnek, akkor pillanatok alatt a Falnál lennének, de ezt már az első évad első epizód óta elfelejtik megtenni, persze a könyvek alapján úgyse tudnak átmenni a falon, mert van valami bűbáj rajta, szóval minek is mennének oda? Ez esetben […]

Az ember, ahogy idősödik egyre inkább elveszti az illúzióit. Tiniként például Jim Morrison dalszövegeiben verset láttam, ma már csak azt ami. Nagyon veszélyes dolog a zenészekhez közel kerülni, mert rengeteget vesztenek a varázsukból, amikor kiderül, hogy ők is egyszerű emberek. Hiába tehetségesek egy valamiben, a többi dolgaikban lehet, hogy bénábbak, mint bárki más. A Dönci könyv ilyen rádöbbenős pillanatok végtelen sorozata.

A Kéjutca erős algoritmikus tukmálás eredményeképpen került az olvasmányaim közé. Nem bántam meg, mert egy olyan világba engedett bepillantani, amit egyáltalán nem ismertem és megerősített benne, hogy jobb is így nekem.

A Holnemvolt nem is mese. Meseregény, vagy szatíra, tudja a fene. Sokszor felnevettem rajta. Jó szöveg és Würtz Ádám remek grafikái csak tovább javítják az élményt. Ha még nem olvastad, akkor ne tartson vissza a mesekönyv volta, több ez annál.

A Pesti barokk korlenyomat, így aztán száz százalékban azoknak szól, akik éltek a 80-as években Budapesten és ismerték a pálya szélére sodort művész világot. De aki csak érdeklődik a kor után, szereti a zenéit, képeit és írásait az is rengeteg érdekes élményt talál magának Dés Mihály könyvében.

A szolgálólány meséje (The Handmaid’s Tale) már hónapok óta folyamatosan hirdetett, alaposan beharangozott bemutató volt. Hallottam róla podcastben (fura, hogy rádiót nem hallgatok, de podcastet egyre többet), olvastam róla blogokon, szembejött online reklámokban (mondjuk az előzőket tekintve ez nem meglepő), minden arra sarkalt, hogy ezt látnom kell. Szóval nagyon elő volt készítve a terep és […]

Merész feladat egy klasszikust új oldalról bemutatni, főleg ha könyvről tévére váltasz közben. A The Durrells a Családom és egyéb állatfajták sorozat alapján, de karakteresen máshogy festi le a Geraldról és Lawrenceről híres angol családot.