Mi marad egy országból, ha már nem érti a saját verseit? Ha nem érdekli, ki írta a múltját? És ha csak azok maradnak, akik nem kérnek belőle – önmaga még egyáltalán?
Nagyon kényelmes dolog, ha az embernek évtizedek óta van egy folyamatosan témában maradó blogja. Csupán előveszem azt a bejegyzést, ami valahol a múltban arról szólt, hogy ez amit most csinálnak egyszer még fájni fog. És amikor eljön a pillanat, hogy fáj csak előkeresed, leporolod és közben elmorzsolsz egy könnycseppet. Egyre többször. „Legyen béke, szabadság és […]
Nagy megelégedéssel figyelem, ahogy a teljes alternatív kulturális szcéna hörög Müller Péter Sziámi Kossuth-díján. Két év késéssel értették meg, hogy Sziámi eladta magát a rendszernek, arra lennék kíváncsi, hány év késés kell még ahhoz, hogy a valós helyén kezeljék végre azt az embert. Hogy belássa mindenki, amit én igen régóta mondogatok: hogy egy teljesen zavaros […]
Orbán Balázs mai kijelentése, hogy: Pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett, mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi […]
Az elmúlt héten három téma volt, ami felborzolta a belpolitikával fogallakozók kedélyét és amik szerintem azt mutatják meg, hogy semmi, de semmi nem változott meg itten. És nem is fog.
Ha már 5 percenként mondja be a vonaton a hangosbeszélő, hogy még nagyobbat késünk és a meleg végett gondoskodjunk a folyadék utánpótlásról hát elmentem a büfé kocsiba. Sajnos a mozdonyok kívül a sörcsap is beteg, szóval beadtam a derekam: kérek egy doboz Csíki sört. Bár ne tettem volna. Ez édes! Egy igazi, utolsó fos. Egy […]