Fürdőszobából hallom a következő párbeszédet: Apja: -Miért nem fogadsz szót? Cili: – De most kedves vagyok! Apja: – Lehet, hogy kedves vagy, de nem fogadsz szót. Cili hallhatóan durcásan rácsap a kád szélére. Apja: – Te ne ingerkedj itt nekem!! Cili: (mérgesen) – Én csak magamat próbálom védeni! Nehéz néha nevetés nélkül gyereket nevelni. 🙂
Cili egy IKEA-s botos játék lovon (nem tudom, mi a neve) „nyargal” a szobában. Cili: – Nézzétek milyen gyojsan száguldok a lóval!! Én: – Csak meg ne vaduljon az a ló! Cili: (kacajt hallat) – Heh! Nem fog, mejt ez plüssből van! Apja: – Na gyere, adok annak a lónak egy kis kockacukrot. Cili: – […]
Megyünk a bölcsibe Cilivel, a tegnapi viharról beszél: – És te mentél egyedüj az esős zivatajban. Tejjesen egyedül. – kicsit morfondírozik – Az ejős embej az ejős embej!
A miért korszak… – Apu, nem baj, ha ebben a cipőben megyek ki? – Nem. – Miért nem? – Cilike, mindjárt szirénázni fog a mentőautó. Ne ijedj meg! – Miért ne? #cilimondta
– Dájid!!! – hangzik mérgesen. Hátrafordulok, Dávid a földön ülve keservesen sír, Cili előtte áll egy plüss nyúllal a kezében. – Mi történt? – kérdezem. Cili néz rám némán, Dávid sír. – Mi történt? – kérdezem meg még kétszer. Cili csak néz rám, majd megszólal: – Hát, az töjtént, hogy a nyúl fejbevágta a Dájidot. […]