Stephen King: Csontkollekció

A Csontkollekció egy olyan Stephen King kötet, amiről eddig nem sok jót hallottam/olvastam. Úgy tűnik a kificamodott ízlésem megint megtréfált, mert nekem tetszett.

Lehet, hogy nem a legjobb King történetek, de a Csontkollekció még így is teljesen jó könyv. Borzasztó fantáziája van ennek az embernek, hogy juthatnak ilyen képtelenségek az eszébe?

Pár dolgot emelnék ki:

Egyrészt gyerekkoromban ezekből a novellákból egy csomót olvastam, de nem a kötetben, hanem külön-külön. A Tutaj például vagy az a sztori, amikor a nő egyre rövidebb idő alatt jut el A-ból B-be is ismerős volt. Sőt ezek olyan novellák, amiket évek óta szeretnék újra elolvasni és most nagy élvezettel vetettem újra beléjük magamat. Aztán ott van a nyitódarab, a Köd, amit láttam moziban és most a regény verzió sokkal jobban tetszett, pedig a film sem volt rossz. Szóval egyrészt ezek miatt is jó élmény volt a Csontkollekció.

Másrészt nagyon jó volt Stephen Kingtől egy kicsit sci-fi jellegű írást olvasni. A Jauntban volt valami olyan íz, amitől helyből a 70-es és 80-as évek nagy sci-fi mesterei jutottak eszembe és Kingnek ez is jól állt. Úgy tudott beilleszkedni a hangulatban, hogy a saját védjegyeit is megtartotta. Szerintem ez nagy tett, nem egyszerű feladat.

Tetszett a keretes szerkezet, ahogy az elején és a végén is egy-egy hosszabb lélegzetvételű darab volt. Mindkettő kifejezetten jó volt és énnekem tetszett az utószó is, ami kicsit hasonlított az írásról című könyvére.

Összességében én 5 csillagot adok ennek a könyvnek a molyon, mert nekem nagyon tetszett, jól szórakoztam miközben olvastam és sajnáltam, hogy már vége, amikor becsuktam.

Hát kell ennél több?