#foodporn #spinach

via Instagram http://ift.tt/29hy5ZN

Rászoktam, hogy mostanában nem reggelizek viszont igyekszem hamar elindulni reggel és sétálni egyet a munkába menet.

Ma reggel kifejezetten nagyot húztam, mert sikerült a lakástól a munkahelyemig elgyalogolnom. Alaposan el is fáradtam.

Szóval, nem reggelizek, de viszek mindig valami otthon főzött és a diétához passzoló ebédet. Az elmúlt két napban például spenót főzeléket sült májjal. Nem a megszokott párosítás, de nekem nagyon ízlik. 11 óra tájban már kezdek elég éhes lenni és pár perccel dél előtt szoktam elindulni a teakonyhába, hogy megmelegítsem az aznapi menüt.

A korai időpont azért is fontos, mert mostanában újra visszaszoktam arra, hogy olvasok ebéd közben és ilyenkor még nincs senki a konyhában, olvashatok kedvemre.

#lunch #food #chicken

A VMC-nél majdnem minden nap együtt ebédeltem két kedvenc kollégával és mióta felmondtam ők rendületlenül, napi rendszerességgel küldik a Facebook Messengeren az ebédjükről a fotókat. Az az igazság, hogy ételt fotózni középvacak mobiltelefonokkal nem túl sikeres projekt. Mindig nyomok nekik egy like-ot, de az esetek legkisebb részében van az, hogy a kép alapján szívesen beletúrnék az ételükbe.

Pedig emlékszem, hogy milyen ínycsiklandó kajákat hoztak mindig!

Én nem fotózom le nap, mint nap a kajámat, de most megtetszett az uborka, a csirke és a tányér mintája, így a mai napon én is küldök fotót: ezt ettem, finom volt.

Dukan diéta 1. nap

És már megint itt tartunk, kezdem elölről a dolgot. Sajnos kiderült, hogy a szervezet metabolizmusa meg az ilyen lózungok csak marhaságok. Ha nem akarod visszaszedni a leadott kilókat, akkor kénytelen vagy meghatározott étrendet követni.

A Dukan diéta meg már egyszer bejött, úgyhogy újrakezdjük Zsófival.

Reggelire sikerült egy pohár tejet innom, mert vagy nekilátok kajálni joghurtot, vagy nem marad időm a sétára. A kaja rovására a mozgás mellett tettem le a voksomat. Ironman vagyok! Ennek eredményeképpen 11:45-kor már nem bírtam tovább és elvonultam enni a konyhába. Sült csirke volt joghurtos öntettel, amibe Zsófi hagymát vágott meg talán még valamit, amit nem tudtam megfejteni.

A mai ebéd. Sült csirke joghurtos mártással.
A mai ebéd.

Isteni finom volt. Viszont most 16:04 van és mindjárt kilyukad a hasam. Elszoktam ettől, na. A Dukan egyébként király lenne, hiszen ehetsz a megadottból amennyit akarsz, csak az a probléma, hogy nincs az a pénz (legalábbis nekem) amivel jól lehetne lakni, ha a választékod:

  • zsírszegény hús
  • zsírszegény tejtermék
  • tojás

A zsírszegény húsnál csak a zsírszegény tejtermék drágább, szóval marad a koplalás.

Fogyókúra vagy életmódváltás

Vannak szerencsés emberek, ilyen például Apám és a Nagybátyám, akik ehetnek amennyit akarnak és meg sem látszik rajtuk. És vannak olyan emberek is, akik kifejezetten szerencsétlenek, ha csak annyit esznek, mint egy átlagos ember már elkezdnek hízni. Én talán nem vagyok egy az egyben az utóbbi, de nem könnyű a súlyomat kontrollálni.

Olyannyira, hogy nem is sikerült. Kisiskolás koromig vézna voltam, mert nem ettem. Már orvosnál is jártunk, aki szerint vérszegény voltam, de igazság szerint csak olyan voltam mint a lányom most: nem szerettem enni.
Ez aztán gyökeresen megváltozott egy betegségem alkalmával. Emlékszem a pontos pillanatra, amikor rájöttem, hogy éhes vagyok. Betegségből lábadoztam otthon, a Gyűrűk Urát olvastam és annál a résznél tartottam, ahol leírják, hogy milyen fejedelmi kajával vendégeli meg a hobbitokat Bombadil Toma. És akkor megéheztem, arra is emlékszem, hogy vajas-mézes kenyeret kezdtem el falni.

Nem volt jó ötlet.

Innentől nem is volt megállás, egyre többet ettem és kezdetben szolidan, de aztán egyre gyorsabban kezdtem felszedni magamra. Gimi alatt már pocakos voltam, de szerencsére rengeteget kirándultunk, túráztunk és bicikliztem is, így ennél durvább nem lettem. Viszont már ez is kövérnek számított és ez frusztrált is sokszor.

Már a húszas éveimben jártam, amikor egy tél végén elhatároztuk Anyuval, hogy közösen fogunk fogyókúrázni. A híres 90 napos diétát kezdtük el. Mint később kiderült egy sokkal durvább verzióját toltuk, mert Anyu csak a leírás felét kapta meg, a másik fénymásolt papír lemaradt.
Nem volt egyszerű menet, de mindketten egész jó eredményt értünk el. Persze elkövettük azt a hibát, hogy a nyaralás megkezdésekor elkezdtünk úgy enni, mint korábban. Nem kellett volna, hamar visszaszedtem mindent.

Ahogy elkezdtem dolgozni és saját életet élni elmaradtak a túrák, a biciklizés és ez egyre inkább meglátszott az alakomon is. Harminc éves korom utánra már kifejezetten nagydarab voltam.

Másfél éve viszont nekiláttam újra a fogyókúrának. Több oka is volt, de elsősorban szerettem volna egészségesebb lenni. Pár éve már sikerült a hízást megállítanom azzal, hogy minden nap gyalog mentem a munkába, majd haza. Sőt ezzel pár kilót permanensen le is dobtam.

Szóval 2014 szeptemberében nekiláttunk családilag a Dukan-diétának. Hát ettől borzasztóan tartottam, elhagyni a kenyeret az teljes lelehetetlenségnek tűnt. Melegszendvics? Szendvics? Halászlé 3-4 szelet fehér kenyérrel? A következő gyomrost a tészták és a krumpli elhagyása hozta. Az se lesz? Basszus!

Aztán kiderült, hogy ez az egész nem is hiányzik annyira. Teljesen jól sikerült kivezetnem az életemből ezeket a kajákat. Átálltam egy könnyű reggelire, zöldséges-húsos ebédre és valami szintén könnyű vacsorára. Ez a táplálkozás, amiben szabadon kezeltem az öreg Pierre tanait egy év alatt nagy eredményt hozott. Leadtam több, mint 25 kilót. Kezdtem jól érezni magam a bőrömben.

Télen aztán elkezdtem lassan, de biztosan visszaengedni a tiltólistás kajákat az életembe. Amikor még finoman, heti egy-két kifli vagy köretnek valami krumpli volt az még jónak tűnt. Aztán kezdtek alattomosan felkúszni újra a kilók. Pár hónap után rájöttem, hogyha nem akarok újra elhízni akkor kénytelen leszek visszatérni a tavalyi étrendemhez és azt életmódként tartani. Eltérések csak sátoros ünnepek esetén lehetségesek.

És itt kanyarodnék vissza a bevezetőre: az emberek nagyon könnyen ítélik meg a másikat a súlya miatt, pedig rengetegen vagyunk akiknek egy kevés tiltólistás étel is halmozza a kilókat. Ha ránézel egy dobostortára már híztál egy keveset.

Ezeknek a szerencsétlen anyagcserével megvert sorstársaknak sokszor kijut a dagadék jelző és a lesajnáló mondatok, pedig lehet, hogy nem is esznek többet, mint az aki megítélte éppen őket. Félreértés ne essék, vannak persze, akik nagy zabások és azért híznak el, de nem mindenki az.

Egyébként meg kövérnek lenni nem jellemhiba, ahogy túl vékonynak sem. Nem betegség, bár mindkettő okozhat súlyos bajokat.

Viszont, aki belefog egy fogyókúrába az sokszor abban reménykedik, amit a fogyókúrás könyvek írói szeretettel pufogtatnak, ha végigcsinálod a programot, akkor majd megváltozik a szervezeted metabolizmusa és utána úgy élhetsz, mint bárki más. A saját tapasztalataim és a környezetemben megfigyelt emberek történetei alapján ez egy faszság. Ilyen nincs, a szervezeted metabolizmusa nem változik meg, ha a fogyókúra előtt hízásra hajlamos voltál, akkor utána is az leszel. Az első, amit fel kell ismerned és amivel meg kell barátkoznod, hogy akkor éri meg belevágni egy fogyókúrába, ha utána hajlandó vagy azt egy életen át életmódként követni.

És itt kell elhatároznod, hogy táplálkozásilag és mozgásilag milyen utat követsz. Ahogy elnézem gyakorlatilag mindegy, a legtöbb fogyókúra ugyanis az adagokkal operál. Nekem például a Dukan bejött. Szeretem a húsokat, a tejtermékeket és megtaláltam azokat a kajákat, amikből kedvemre falatozhatok, nem érzem túl nagy veszteségnek a lemondást a többiről.

Szóval én azt szűrtem le az első hosszabb távon is sikeres fogyókúrámból, hogy sosem hagyhatom már abba, ha szeretném megtartani az eredményeket.

Ha sorstárs vagy, akkor sok sikert kívánok. Meg főleg kitartást!

Mindennapi gyros – új forrásból

Hét éve dolgozom a jelenlegi munkahelyemen és gyakorlatilag azóta járok elég rendszeresen a vincellér utcai buszmegállóban levő Corner Gyrososhoz. Ismerjük már egymást a tulajjal, igazi törzsvendég vagyok, de feltűnt a konkurencia és meginogtam.

 A Corner tündöklése és…

A Corner az elmúlt években egyenletesen hanyatlik. Hosszú ideig nyugodtan indulhattak volna a legjobb csirke-gyros kategóriában. Sajnos mostanra valamiért megjelent a nyárs mellett egy fém doboz, és amikor rendelsz nem kerül elő a hosszú kés, amit megfenve és a nyársat egyenletesen tekerve szép vékony, ropogós hússzeleteket szelnek. Nem, kinyílik a doboz teteje, a sütőlapra öntik a már korábban leszelt húst (vajon mennyivel korábban?) és felmelegítik. Ez megy a pitába vagy a tálra.

Nem akarok extrán ellenségesnek tűnni, de néha miközben, amúgy élvezettel, rágom az ételt az is megfordul a fejemben, hogy ez a hús a gyros-unortodoxia csúcsa és sosem volt a nyárson. Ugyanis bár finom, de sokkal inkább tűnik brassói apró-húsnak, mint gyrosnak.

Pluszban a Corner teljesen elszállt az árait tekintve, mostanra 1350 forintért vesztegetnek egy gyros tálat. Én általában tálat eszem és már a diéta előtt is az volt a szokásom, hogy az ehetetlenül gumiszerű sültkrumpli helyett dupla adag salátát kérek.

És ez a saláta az, ami miatt nem tudok egyértelműen lemondani a Corner gyros táljáról. Mert a hús lehet kicsit unortodox, de a salátájuk isteni! Amikor összekevered a hús levét és a joghurtos salátát, akkor valami olyan fenséges ízorgiát, gasztro-orgazmust, élsz át, aminek bár kevés köze van a földközi-tenger menti konyhaművészethez, de mindenképp a street food egyik csúcsteljesítménye.

Elragadtattam magam, elnézést. A lapozás után tárgyilagosabban folytatom.

diéta 365. nap

Életemben a leghosszabb fogyókúra, amit végigcsináltam a 90 napos volt, 11-12 évvel ezelőtt. Egészen tavalyig, mert éppen egy éve kezdtünk bele Zsófival a Dukan diétába.

Egy éve ilyenkor azt gondoltam, hogy mostanra jóval előbbre járok. Azt hittem ugyanúgy fogok kajálni kb, mint korábban. És azt is hittem, hogy ennyi idő alatt lefogyok 90 kilóra. Tévedtem.

Egyrészt a 90 kg álomsúlyt nem értem még el, bár szépen megközelítettem, 95 körül vagyok. Tekintve  hogy 118-ról, indultam és, hogy mindenki gratulál nem zavar az ügy. Nem vagyok biztos abban sem, hogy tudok-e még fogyni a jelenlegi életvitelemmel. Szerintem nem. Annyira már nem is mozgat.

Ami jobban érdekel, hogy megtartsam magam itt, ezen a szinten. Az elmúlt hónapban elkezdtem fokozatosan átalakítani az étrendemet, nem zárom ki teljesen az édességet és a kenyérféléket. Néha veszek kiflit például. Jól esik, de egy kiflinél megállok és igyekszem nem bűnözni mással aznap. Úgy tűnik ez működik, nem kezdtem el hízni.

Tavalyhoz képest azt is tudom, hogy ezt sosem hagyhatom abba. Ha újra úgy kezdenék enni, mint régen ismét elhíznék. Amellett, hogy egészségileg se lenne jó, utálnám elcseszni egy év munkáját.

Megtanultam elhagyni ezt-azt, de főleg találtam olyan kajákat, amiket korábban nem tudtam napi szinten elképzelni az étrendemben. Szóval érdekes év áll mögöttem, remélhetőleg a segítségével megnőtt az előttem állók sora.

diéta 290. nap

Kétszázkilencven nap, kilenc hónap és tizenhét nap. Ennyi ideje tart a diétám és azt kell, hogy mondjam: rákanyarodtam a célegyenesre. Jó ideje nem álltam a mérlegre, mert a nyár erős lazulást hozott, gyümölcsök, fagyizás. Sok-sok bűnözés.

Reggelente ezért mindig rossz érzéssel sétáltam, el is határoztam, hogy majd aznaptól rendes leszek. Ennek eredményeképpen extrán megsanyargattam magam ebédileg, kevesebb salátát vettem, kisebb húsokat. Az utóbbi időben extrán sokat sétáltam is, Cilivel a bölcsi felé, aztán rohangáltam fel-alá a városban, és mióta nincs bölcsi minden reggel 7200 lépés sétával nyitok, a Trencséni utcától a munkahelyemig gyalog megyek. Tegnap úsztunk egyet a lányommal és meglepődve néztem a fürdőgatyámat, kezd vállalhatatlanul bő lenni. Szóval este ráálltam a mérlegre és elégedetten vettem tudomásul, hogy alig több, mint 5 kiló választ el a célomtól, a 90 kilótól. 118-ról indultam háromnegyed éve.

Remek.

Pedig nagyon féltem, hogy elkezdtem visszaszedni magamra a sok fagyival. :)

Új megerősítés diéta fronton

A múlt hét nagyon lazítós volt, nyaraltunk a Fővárosban meg vidéken is. Zsófival már előre elterveztük, hogy kirúgunk a hámból diéta terén, hisz volt egy ajándék utalványunk a Pata Negra tapasz bárba. Végül nem ott bűnöztünk igazán, hanem az Őrségben. Dödölle, fagyi, kenyér.

Pedig elsőre még egész jó kompromisszumnak tűnt, hogy a salátabárból hozok köretet, de Vas megyében a salátabárban csak savanyított zöldség van. Érdekes, de ez nekem savanyúság és nem friss sali.

Aztán könnyű volt elcsábulni, de a második nap után elkezdtem visszavenni, mert a gyomrom megint kikészült. Régi rossz élményeket éltem át újra. Gyomorégés, állandó wc-re járás, meg a tompa nyomás kaja után. Valószínűleg nem szedtem fel semmit, mert extrán sokat sétáltunk, kánikulai melegben. Megerőltető volt.

Ma reggel nehezen indultunk útnak Cilivel, így nem volt időm reggelizni, csak bevágtam a hátzsákba egy joghurtot. Az irodában a kávé előtt faltam be és remekül kitartottam ebédig. Saláta, Coke Zero, semmi különös kaja, de nagyon jól esett. Kezdek rendbe jönni, a nagy zabálás újra megbosszúlta magát: elszoktam tőle.

De a hideg sör és a finom nyári gyümölcsök bekerülnek az elkövetkező hónapok menüjébe!

Ruhatár gondok

Állati jó dolog fogyni, de azért van egy árnyoldala is a sztorinak: kezdem kifogyni a ruháimat. Januárban frissítettem kicsit, kaptam a tél folyamán pár ruhadarabot, de lassan itt a jó idő és nincs rövidnadrágom, az ingeimbe meg – kis túlzással – kétszer beleférek.

Dukan-diéta 219. nap: 100 kiló alatt!

Régen jelentkeztem utoljára diéta/fogyókúra beszámolóval, de nem azért mert megtörtem volna, csak beleépült az egész a mindennapjaimba és nem volt olyan izgalmas az ügy.

Az elején még naponta mértem magam, hogy mennyit fogytam. Nehéz volt betartani az új étkezési, alapvetően életviteli, szabályokat, de aztán beleszoktam és már fel se tűnnek. Persze időről időre el kell mondani minden ismerősnek, hogy köszi a kínálást, de ilyet nem ehetek. Az idő előrehaladtával egyre kevesebb a felcsillanó derű a szemekben, látják, hogy bírom. Pedig a rutin azt is jelenti, hogy megtanultam együtt élni azzal, hogy kontrolláltan eszek. Időről időre beesik valami családi performansz, ahol nem idegesítem magam, hogy külön rendeljek: eszem amit kapok. A hétvégén például a Dunagyöngye halászcsárdában nem fogtam vissza magam halászlé ügyben, aztán kolbászos-rántott husi következett. Igaz, hogy már magamtól kerültem el a vegyes köretet, a rizs és krumpli helyett remek csalamádét ettem.

De amiért újra billentyűt ragadtam – és elkezdtem csapongani – hogy ma reggel azért ért új meglepetés, egyszerre értem el a 20 kiló mínuszt és ezzel 100 alá kerültem. Nem tudom mikor eresztettem akkora hasat, hogy átléptem a bűvös 100 kilót, de szerintem több, mint 15 éve, szóval nagy eredmény mindenképpen. Szeretnék 90-re lemenni és ott megállni. Nekem az elég jó már.

Mindenesetre azt gondolom az elmúlt 219 nap tapasztalatából tanulva, hogy a Dukan módszer önmagában kevés, igazán látványos eredményhez az kell, hogy naponta minimum 6-7000 lépést sétálok. A jobb napokon inkább 14 ezret. Elsőre ez borzasztónak hangzik, pedig semmivel nem nehezebb arra gyűjteni az akaraterőt, hogy sétálj kicsit, mint hogy ne egyél szénhidrátot. Szerezz egy lépésszámlálót, ami lehet egy pici program is az okostelefonodon és használd. Énnekem a Moves jött be leginkább, de tesztelgetem a Google Fitnesz appot is, ott tudsz célküszöböt is állítani, ha kellenek a vizuális mankók.

A tegnapi statisztikám például itt van:

7569 lépés, 7,1km 1 óra és 43 perc séta
7569 lépés, 7,1km 1 óra és 43 perc séta

De nem osztom tovább az észt, üdvözlöm innen is a Dukan diéta Facebook oldal lelkes kommentelőit, kitartást mindenkinek! :)

Dukan diéta: 136. nap

Szeptember közepén kezdtünk neki a Dukan diétának, ahogy akkor írtam is, 118 kg voltam és 90-et céloztam be. Egészségügyi okokból kezdtem el: mostanában többször éreztem, hogy már nem vagyok 20 éves; persze öreg sem, idén leszek 35, de már észrevettem az első jeleit az öregedésnek. Mivel itt van a két gyerkőc és jó lenne még aktív nagyszülőnek is lenni egyszer, ezért döntöttem úgy, hogy csatlakozok Zsófihoz. Ő választotta ki a Dukan rendszert, én életemben ezt megelőzően egyszer vittem csak végig egy diétát, a 90 napos kúrát, még a kétezres évek elején. Az jól sikerült, és akkor jöttem rá a nagy titokra: hogy teljesen mindegy a rendszer, a lényeg abban rejlik, hogy kevesebbet eszel, de szabályok szerint. Ha mellé még többet/ugyanannyit mozogsz (az ugyanannyi csak akkor ér ha korábban mozogtál), akkor fogyni fogsz. Lehet az 90 napos, Norbi Update, Dukan, meg bármi.

Mi ez a Dukan-diéta?

Nem vagyok kellőképpen kiművelve, van egy Dukan szakácskönyve Zsófinak, meg ránéztem a neten, de leginkább abból tudom, amit tudok, hogy Zsófi elmondta az egész fogyókúra elején a lényeget.

Életmódváltást ír elő, azon az alapon, hogy szabályozza a kajálásodat. Visszavesz a szénhidrátból, zsírból és cukorból. Vannak kiskapui, jó cukrok például, mint a nyírfacukor. A maradék kajából ehetsz kedvedre. Napi két tojás, két naponta zöldség, sovány hús, tejtermékek.

Vannak fokozatai, amik időről időre változtatják a kaja tiltólistát. A végére átreformálja az evéshez való viszonyodat: és ez igaz. A többiről nem tudom.

százharminchat

136 napja élek így és rengeteg mindenre rájöttem közben (magamról is), amit addig elképzelni sem tudtam.

Az elején azt gondoltam, hogy szörnyen nehéz lesz lemondani a kenyérről, pontosabban a szendvicsről. Mindig is szenvedélyesen szerettem a szendvicseket, hidegen, melegen, mindenhogy. És nem. Néha persze szívesen ennék egyet,

például most is megképzett az élmény, ahogy írtam: beleharapni egy puha sonkás-sajtos-majonézes szendvicsbe, hmm,

de nem fáj egyáltalán. Ugyanez igaz a köretre. Én is olyan voltam, mint a magyarok nagy része, a köret az krumpli, tészta, esetleg rizs (de az már ilyen keleti huncutság, de egyebassza: megettem). Most friss zöldség saláta, joghurtos vagy fokhagymás öntettel. Minden ebédhez megeszek valami ilyesmit és imádom. A nap egyik fénypontja.

Rájöttem, hogy lemondani ezekről a kajákról egyáltalán nem nehéz, az első pár napban hiányoztak, de az akaraterő diadalmaskodott és lassan elmúltak az elvonási tünetek is. A köret (hiánya) miatt egy kaja esett csak ki az étrendből: a pörkölt. Ugyan kétszer főztünk, pontosabban Zsófi, mert a gyerkőcök azt kaptak, de a pörkölthöz azért nokedli vagy krumpli dukál. (Az a másik, hogy a gyerekek csirkemell pörköltet kaptak, ami nem a kedvencem, kevés benne az íz.)

Az agyam teljesen ráállt az étrendre, tudom hogy mit ehetek, a boltban már minden szívfájdalom nélkül megyek el a tilos kaják előtt. Egy valami hiányzik veszettül: a gyümölcs. A mandarin, a narancs, az alma, főleg egy almáspite. Ezek miatt várom nagyon, hogy a végére érjek, ezek nélkül azért halványabb az életem. Sosem gondoltam, hogy valaha jobban fogom hiányolni a gyümölcsöt, mint a kenyeret. :)

Persze átdolgoztam a diétát magamnak. Minden második nap lehetne csak zöldséget enni, de ott rohadjak meg, ha ezt betartom! Se gyümölcs, se zöldség: persze! Nem kéne zsírosabb tejtermékeket enni, meg sült csirke bőrt. A tejfölt én önhatalmúlag leszedtem a tiltólistáról a félzsíros túróval egyetemben. Coki, hülye franciák! Aztán meg a csirke bőr. Megsül, illatozik és ne egyem meg? Olyat nem látott ez a világ.

Friss saláta, joghurtos öntettel és csirke hússal: egy tökéletes és Dukan kompatibilis ebéd!
Friss saláta, joghurtos öntettel és csirke hússal: egy tökéletes és Dukan kompatibilis ebéd!

-12, legalább

Mindenesetre jól haladok, jó két hete mértem magamat, akkor 106 kiló környékén voltam. Utána elmentem új ruhákat venni a karácsonyi ajándék utalványokból és frenetikus élmény ért: válogatni tudtam. Bekerültem a konfekció méretek világába. Régen ez a ruha vásárlás dolog úgy nézett ki, hogy megkerestem a legnagyobb nadrágot, bő inget vagy pólót és örültem annak, ami volt. Most odamentem a nadrágos pulthoz és két számmal kisebbet vettem le, mint az ami éppen rajtam lötyögött, irány a próbafülke: ez nagy. Nagyon nagy. Három körbe telt, mire megtudtam az új méretemet. Az XL ingekből is visszaestem az L méretre.

És tudjátok mi van? Lehet nem kéne leírnom, de mindegy: tetszem magamnak. Többször kaptam azon magam az elmúlt időszakban, hogy állok a tükör előtt és elégedetten nézem magam. Aztán rájöttem, hogy azért, mert kezdek ahhoz hasonlítani a tükörben, aki fejben vagyok. Ez és a ruhabolti élmény új lendületet adott nekem. Néha már kezdtem nyávogós lenni, főleg gyümölcs és pizza irányban, de mostanság ha éhes vagyok, mint most is, egyfajta jó érzés tölt el. Nem zabálok helyből valamit.

tövises út

Az ember persze nem szent. Bűnöztem többször. Almát kell pucolni Cilinek? A héjába mindig beleeszem. Máskor egy kiflicsücsök, az etetésnél megkóstolom én is a rántott húsit meg a sült krumplit. Nem sokat, pár falat.

Tegnap is: Cili ült nálam az irodámban késő délután, ette a csokival töltött fánkot és nem kérte a töltelékes részt. Körbe megette, a két pici, maradék fánk darab közt ott folyt szerteszét a csokipuding. Ránéztem, aztán dolgoztam kicsit tovább, majd megadtam magam. Lerendeztem a kölökkel, hogy biztos nem kéri-e és a pozitív válasz után megettem. Nem baj ez, ennyi belefér.

Onnan indultam el, hogy sokat megtudtam magamról. Például, hogy sokkal jobb az akaraterőm, mint gondoltam. Pozitív élmény. Aztán, hogy a nagyevő életforma lehet kellemes, de igazából felesleges. Imádok enni, most is. De mikor karácsonykor közös megegyezéssel egy estére felfüggesztettük a tiltást és ettünk bejglit, meg mindent, akkor hirtelen előjött egy csomó, korábban mindennapos bajom:

  • rossz alvás
  • gyenge gyomor
  • gyomorégés
  • lenyeltem egy fókát érzés

Rengeteg bajom volt korábban, mindenhol tartok szódabikarbónát, annyit ég a gyomrom. Égett. Mert szeptember óta semmi. Puffadás: nuku. A sok tejtermék mellé eszek laktázt és így a laktóz érzékenység is le van tudva. Nem ragozom: jobban érzem magam a bőrömben.

Régen sokat ettem, ha a diéta végére érek ehhez sem fogok visszatérni. Jobb keveset, nem baj ha nem feszül a hasam. Nem fogom lecserélni a reggelimet, tetszik a kávé, joghurt, zabpehely és egy szelet gépsonka. Délelőtt 11-re kezdek megéhezni, délben aztán nagyon jó is a hús+saláta.

Arra fogom megtanítani a gyerkőcöket, hogy van ezerféle étel. Hogy a kenyér nem alap, és, ha már kenyér: rozs, fehér, tönköly, kukoricás, krumplis. Mindig másmilyent veszünk majd. A köreteknél pedig nem lesz egy kiló krumpliból a püré, elég kevesebb is, legyen mellé valami könnyebb is. Hátha így elkerülik azt a hibát, amibe a szüleik beleestek. Ha meg nem: legalább megpróbáltuk.

Írtam ezt-azt róla a blogbejegyzés elején, de a Dukan-diéta, mint olvashattad működik. Mankót ad, új életvitelt és ha hajlandó vagy alkalmazkodni jól-rosszul, akkor sikered lesz. Hogy a tudományos megközelítés miatt fogyok, amit az öreg csigazabáló, Pierre Dukan talált ki, vagy azért, mert rendszeresebbé tettem a kaját, mint én gondolom, igazából mindegy. Fogyok, ez a rendszer segít benne, hálás vagyok érte.

Ha tetszett a poszt kövess a Facebookon is!

Egyeseknek nehéz a kedvére tenni.

Amíg az ember nem fogyókúrázik, ellenben eszik össze-vissza kedvére

 jaj, de szép is az! 

állandóan féltik az emberek. Elmondják, hogy le kéne fogyni. Hogy ennyi zsíros dolgot enni milyen egészségtelen és több zöldségre lenne szükség. Friss zöldségre, nem krumplira.

Most, hogy fehér húst és nyers zöldséget eszek 90%-ban, és igyekszem mindezt visszafogottan, keveset állandóan etetnének és aggódnak értem: Egészségtelen, szükségem lenne kenyérre, krumplira, rizsre, bulgurra(?), kuszkuszra(!), etc. Kaptam már cikkeket Twitteren, személyesen, nyomtatva és jó tanácsokat telefonon.

Vajon mi lenne az az étkezési stílus, amit mindenki támogatna? Olyan lehet ez, mint az időjárás a mezőgazdaságban, az aktuális verzió tuti, hogy katasztrofális.