A marsi – Andy Weir
Őszintén megmondom, hogy A Marsi számomra jó ideig valami újabb hollywood-i moziplakát volt, amit néztem a citylightokon míg a buszra vártam. Különösebben meg sem fogott, tudomásul vettem, hogy van, mint egy perccel később azt is, hogy a Nasivin egy remek orrspray. Aztán egy hangoskönyves fórumon olvastam a fülszövegét és rájöttem, hogy ez engem érdekel.
Igen, naná, hogy a ragasztószalag szinte teljes vákuumban is működik. A ragasztószalag bárhol működik. A ragasztószalag mágia, amit bálványozni kellene.
Őszintén megmondom, hogy A Marsi számomra jó ideig valami újabb hollywood-i moziplakát volt, amit néztem a citylightokon míg a buszra vártam. Különösebben meg sem fogott, tudomásul vettem, hogy van, mint egy perccel később azt is, hogy a Nasivin egy remek orrspray. Aztán egy hangoskönyves fórumon olvastam a fülszövegét és rájöttem, hogy ez engem érdekel.
Vajon az óriásplakátokon miért nem írják le, hogy miért áll a csóka a képen egy szkafanderben?
Első körben beszereztem a hangoskönyv verziót, hogy munka közben hallgassam. Na ez nem jött be. A Marsi nem az a könyv, amire ne kéne odafigyelni 100%-ban. Szóval pár fejezet után félbehegytam és szétnéztem egy e-bookért. Hálistennek ezt sem volt nehéz bezsákolni és az év elején ezt is kiolvastam. Úgy három nap alatt, mert A Marsi felfalós könyv.
Ennyi volt ma, ja meg elkezdtem olvasni A Marsit, jól kezd, kérdés, hogy a káomkodásra alapozott stílus kitart-e a végéig, vékony jégen táncol. – írtam 12.-én a naplómban
Hát kitartott. Remek robinzonád ez a könyv, csak Péntek hiányzik belőle, Marknak (ő a főszereplő) is. Cserébe viszont kapunk egy csomó nagyon-nagyon távol levő szereplőt, akik sokkal kevésbé sikerültek jól, mint a főhős. Olvastam a molyon, hogy mennyire jó tudományos szempontból. Ehhez nem tudok hozzászólni, én biztos nem tudnék krumplit növeszteni a Marson. Igazából nem is érdekel, mert egy robinzonádnak rohadtul nem az a lényege, hogy tudományosan megalapozott, hanem hogy izgalmas legyen.
A fő izgalomfaktor, hogy megmenekül-e a főhős, ez a könyv negyedétől azért egyértelmű volt. (Nem, nem lapoztam a végére.) Mégis a rengeteg nehézség, a jöjjön csak leszarom hozzáállás jó volt, végig vitte a feszültséget egészen az utolsó fejezetig, amit összecsapottnak és sablonosnak találtam. De még ezzel együtt is 4,5 csillagot adok neki, mert három napig remek szórakozást nyújtott. Lehetett volna vastagabb is.