Ez most főleg kajákról fog szólni (meg kicsit a párkapcsolatokról)
A tandori és a jó házasság összefüggéseiről, enyhe kitérővel az IKEA ÖL LJUS lágersöre irányába.
Melegítettem az ebédemet az irodai teakonyhában ma délután és miközben kissé sziszegve-káromkodva kiszedtem a túlforrósodott tányért a mikróból azon töprengtem, hogy mennyi apróság van ami miatt két ember között jó a kapcsolat. Lehet hülyén hangzik, de például a mai ebédem (ami már a szombati és a vasárnapi is volt) jó példája ennek.
A tányérban az a bizalmatlan-sárga étel currys csicseriborsó. A feleségem készítette szombaton. Tele volt az illatával a lakás, kellemesen elkeveredett a tárkonyos csirkeragu levessel. Aztán amikor már az asztalnál ültünk és megkaptam az én adagomat és belekóstoltam Zsófi megkérdezte, hogy ízlik-e. Mondtam, hogy nagyon – és ez nem csak udvariasság volt – de milyen érdekes, kicsit tandoris utóíze van, peddig ugye ez curry. Mire Zsófi mondta, hogy igen, de azt gondolta, hogy egy kis tandori nem ártana neki.
És milyen igaza volt! Erről beszéltem, van két ember és ilyen apróságokban teljesen egyet tudnak érteni: egy kis tandori nem árt a currynek. Az ilyen egyezések a boldog házasság alapjai.
Legalábbis nálam.
Másrészről meg azt akartam írni, hogy már nem egyszer indulatoskodtam itt a blogon is a kézműves marketingről, de főleg a sörök terén tett pusztításáról. Minden kézműves-sör rajongónak ajánlom figyelmébe az IKEA saját sörét. Nem kézműves, én a világosat kóstoltam a hétvégén, nagyon ízlett. Az ára már-már a kézműves termékek magasságában van (350 a 3 decis üveg), szóval aki szerint a minőség az árban mutatkozik elégedetten hátradőlhet és kortyolhat. Az IKEA söre kellemesen keserű, szép aranysárga és hidegen igen kiváló ital. Pedig nem is kézműves (lehet pont ezért jó).