Ez a tartalom 2016. január 12. napon került közzétételre. Előfordulhat, hogy elavult vagy már nem releváns.
Esténként mostanában Cili a mi ágyunkon alszik el. Ahogy elszunnyad mi Zsófival megesszük kései – kímélő – vacsoránkat és közben a Leftovers egyik epizódját nézzük.
Amikor vége az 50 perces epizódnak én kigabajítom a lányomat az anyja paplanjából, fogam közé veszem az aktuális alvó-plüss állatot, nyakamba tekerem a friss fehér pelusát és a karjaimba veszem a gyereket. Így sietünk át az ágyához, ahol igyekszem finoman letenni. Elrendezem az alvókáit, betakargatom, ha nem túl éber puszit is kap és a villanyt leoltva mindig arra gondolok, hogy ezt most kell kiélveznem. Most még karomba kaphatom, babusgathatom. De már nem sokáig, pedig nagyon fog majd hiányozni.
A hozzászólások lezárva.