Ez a tartalom 2014. október 22. napon került közzétételre. Előfordulhat, hogy elavult vagy már nem releváns.
Azt hiszem az elmúlt évben a társadalom átlendült egy érzékeny ponton a rasszizmus tekintetében. Ezt onnan gondolom, hogy az én munkatársaim egyikéről se lehet elmondani, hogy liberális emberek lennének, de még az általános toleranciát se várhattam el tőlük soha. Időről időre megütötte a fülemet a beszélgetések közben a cigányozás, a zsidózás.
Az elmúlt időszakban azonban sűrűsödnek az ilyen esetek. Büdös cigányok, rohadt zsidók. Ezek a jelzők egyre szabadabban szállnak. Ha más nem, akkor egy meglepődő történet: ahhoz képest, hogy cigányok milyen rendesek. Nem mondom, hogy ez újdonság Magyarországon, de elég szomorú, hogy az alapvetően értelmes, jól szituált kollégáimat sem zavarja már. Sőt, ők maguk is beálltak a sorba.
Az elmúlt két napban már azon gondolkoztam ezt, hogy fogom kulturáltan kezelni. Nem akarok összeveszni senkivel, de ez engem zavar, nem gondolom, hogy tűrnöm kéne. Senkitől. Tippek, valaki?
1 hozzászólás
Én soha nem álltam meg szó nélkül, dehát egy iskolában különlegesen erkölcstelen dolog cigányozni és zsidózni, amikor a tanítványok között ilyenek is vannak. Azt értem el ezzel, hogy amint beléptem a tanáriba, csend lett.
A hozzászólások lezárva.