2014. október 16. 17:30

Falling Skies (Éghasadás) 4. évad

A Falling Skies (Éghasadás) zuhanása a harmadik évadban kezdődött és a negyedikben egyre gyorsuló ütemben folytatódott. Lehúzós bejegyzés következik.

A Falling Skies negyedik évadát már leginkább csak én erőltettem, hogy nézzük, nagyon kíváncsi vagyok hova fejlődik a sztori. Az első évad, és még a második is teljesen rendben volt, a nyáladzást, a giccset leszámítva érdekes, izgalmas esti szórakozást nyújtottak. A problémák a harmadik évadban kezdődtek, és most úgy tűnik a negyedikre csúcsosodtak ki. A reégi blogomon tudtam alcímeket adni a bejegyzéseknek és egy csipet iróniával az első két évadnak ezt adtam: Carter doktor seggberúgja az idegeneket, míg a harmadiknak ezt: Carter doktort átbasszák az idegenek. A negyedik évad mottója lehetne a következő: Carter doktor leszarja az idegeneket.

Szétesik

Az első és legalapvetőbb hibája a sorozatnak, hogy a rengeteg forgatókönyv író között, elveszik a sorozat. Kicsit olyan érzés az Éghasadást nézni, mint anno a Sárkánydárda Krónikákat olvasni: a karakterek fejezetről fejezetre változtak. A Falling Skies esetében azonban nem csak a karakterek, a történet is a semmi felé tart. A 12 epizód ennyi cselekménynek sok volt, 5-6 részben az egészet el lehetett volna mesélni a negyedik évad történetét.

Az epizódok végén újra és újra felmerül az emberben a kínzó kérdés:

Miért basszák el ezt a remek alapanyagot ilyen banális megoldásokkal?

Az elején viszonylag egységes, jól felépített karakterek mozogtak a tévében, ami mostanra teljesen eltűnt. Vegyük a legdurvább példát, Weaver kapitány figuráját. Will Paton egy tökös, igazi katonát játszott, aki remek társa volt a merész, de sokszor elszállt Masonnek. Voltak saját gondolatai, cselekedetei, kezdeményezett ha kellett. Mostanra egy jellegtelen senkivé vált. Áhítattal nyalja Tom Mason seggét, az nem tehet semmi olyat, aminek a kapitány ellentmondana.

[su_box title=”Ne maradj le semmiről!” box_color=”#424242″ radius=”0″][wysija_form id=”1″][/su_box]

A negyedik évadban a stafétát egyébként a Mason család legfiatalabb generációja veszi át. A másodhegedűs, cselekvő ember, aki egykor Captain Weaver volt, most Hal Mason lett. Maga is parancsnok, az emberek egyik pillanatról a másikra elnézték neki az árulását, vakon megbíznak benne. Valahol az apja nyomdokain halad a már nem is annyira ember Ben Mason. Ő talán a legérdekesebb az egész évadban, a Karen-Hal-Ben szerelmi háromszögben a legjobb figura. A fiúk közül Matt kapott pár jelentet, főleg az elején egy önálló történetszállal, de valahogy az ő részei nem bomlottak kellően ki. Unalmas maradt. Mindez nem igaz a húgukra (?). Megkockáztatom, hogy Alexis az, akit leginkább főszereplőnek hívhatunk ebben az évadban. Az én véleményem szerint szánalmas, ahogy pillanatok alatt felnőtté vált és ez igazából nem rendített meg senkit, de kellett a vérfrissítés a sorozatnak.

Hal Mason a sorozat plakátján
Hal Mason a sorozat plakátján

Van még egy figura, aki már minimum két évad óta teljesen megokolatlanul lopja a játékidőt: John Pope. Mi szerepe van neki az Éghasadásban? Nem sok. 20 percenként kiakad randomban valamelyik Masonre, aztán lenyugszik és mindenki elfelejti az egészet. Megpróbálták megdobni egy szerelmi történettel, de azon egyszerűen elsírt.

Idegenek, ugyan!

A Walking Deadben eljutottunk odáig, hogy a zombik a díszlethez tartoznak, alig van ember, aki nem tudna 5-6 zombival szimultán elbánni. Így vagyunk már a Falling Skiesban a földönkívüliekkel. Az emberek szövetségesei, a Volm kollektíve eltűntek. Az Esfeni nevezetű főgonoszok, akik mindig elég töketlenek voltak, most taktikát változtatva asszimilálni akarnak, újból megbukva. A pókok, az egyszerű talpasok, igazi mobokká degradálódtak, mostanság már elég pofon vágni őket és akkor is meghalnak.

Az idegenek visszaszoruló szerepéről leginkább Tom Mason karaktere árulkodik, egész eddig Tom mindent a nagy cél, a teljes függetlenség elnyerése elé helyezett. Most már a családja az első. A sorozat elején megpróbálkoztak egy sokszor hatásos módszerrel: szétszedték sok apró történetszálra a karaktereket. Sajnos a játékidőt így sem tudták érdemben kitölteni, onnantól meg teljesen belassult minden, amikor újra egyesültek.

Az egész évados bénázást a dupla évadzáró koronázta meg, ahol helyből a Holdra repültek egy idegenek irányította drónnal. Már amikor leírtam az előző mondatot nem bírtam megállni, hogy ne borítsam az arcom a tenyerembe. Az IMDB szerint, legnagyobb meglepetésemre kapott egy ötödik évados berendelést a sorozat, viszont az már deklaráltan az utolsó lesz. Nem baj, ezt a sorozatot a második etap végén kellett volna lezárni, kíváncsi vagyok sikerül-e visszacsempészni valamit jövőre az első két évadból.