11.22.63. első évad

A 11.22.63.-at Zsófi találta, aztán ahogy kezdtek lezárulni az idei sorozatok az üres helyekre betettük ezt. Remek döntés volt, bár az eredeti Stephen King könyvet még nem olvastam, de a sorozat kifejezetten jó lett.

Az időutazásos történetek amúgy is nagy kedvenceim, de eddig általában a nagyon régmúltba tett utazásokról olvastam csak (vagy a jövőről, természetesen). A hatvanas évek eleje azért még mostanában volt, akik akkor éltek jórészt még ma is köztünk vannak. Így a 11.22.63. a közelmúlt bemutatása miatt is érdekes volt.

Az időutazásnak mindig vannak kliséi, mint a pillangóhatás például, amire ez a sorozat is ráépül. De eddig bármilyen a témával eljátszadozó történetet láttam, abban a múltba érkező ember a pillangóhatással azt az eredményt éri el, amit előre kiszámított. Nem vették sehol figyelembe, hogy a tárgyalt effektus nem csak egy irányba hat. Nem tudsz csak egy dolgot megváltoztatni.
Hát Stephen King nem esett ebbe a hibába, az biztos.

Emlékszem, hogy gyerekkoromban, amikor bejöttek a C64, ZX spektrum meg hasonló számítógépekre írt játékok, akkor elbűvölt minket a mentés/visszatöltés funkció. Amikor nem sokkal később elkezdtünk csajozni mindig hiányoltuk ezt a remek lehetőséget, az első próbálkozás előtt egy mentés jól jött volna.

Persze semmi értelme nem volt az álmainknak, hiszen ha a lehetőség adott is, amikor visszatöltesz elvesztesz minden infót, amit az utolsó mentés óta megszereztél. Amikor a főszereplőnek előadják a sorozatban az időutazás Kingi törvényeit helyből ez a gyerekkori élmény jutott eszembe.

Nem akarok spoileres lenni, de azért a következőkből biztos, hogy több kiderül, mint akarnám, szóval óvatosan folytasd a lapozás után.