A zuglói Kasszandra

Őri András
Közzétéve 2017. március 3.

1980 óta rontom a levegőt, de 2001-ben kezdtem csak blogolni. Ennek már idestova 20 éve, de valahogy nem tudom megunni.

Ez a tartalom 2017. március 3. napon került közzétételre. Előfordulhat, hogy elavult vagy már nem releváns.

Napfényes, hideg kora tavaszi napsütés van, a Tisza Pista téren a buszmegállóban állok, megszólít egy nő. Bevezetés nélkül közli, hogy aggódik, tegnap földrengés volt, ma reggel cunami. Itt, Budapesten teszi hozzá. Az értetlen tekintetemet látva gyorsan folytatja: ő se vette észre egyébként, de nézzem meg az interneten.

Félve bólintok. Fogást vált az ernyőjén, másik kezébe veszi a cekkert és biccent. Nem vagyok bolond, közli, szóljon a családjának, mert ez a vihar nem tetszik nekem. Azzal elindul.

A nap süt, gyenge szellő van és befut a buszom is, gyorsan felszállok és ahogy elhaladunk a nő mellett figyelmeztetően int mégegyszer.

Hát jó, ne rajtam múljon – gondolom és elkezdem begépelni az esetet.

A hozzászólások lezárva.