2018. szeptember 11.
Gyerekszáj
Cili morgolódik a vacsoránál, mert összekülönböztünk, hogy nem eszi meg, amit kért. Végül elkeseredve megfenyeget: – Akkor én nem eszek többe...
Leltár ’25: IV. A vidéki és városi Magyarország
2025. július 15.
A régi vidék–város ellentét mára nemcsak kulturális vagy gazdasági törésvonal, hanem egyfajta egymás iránti vakság is. Mintha két külön ország lakói lennénk, akik ugyanazon a térképen élnek, de nem hallják meg egymást. Ebben a részben erről írok – és arról, mit jelent ma „lemennünk vidékre”.
Leltár ’25: III. Tombol a selejt
2025. július 13.
Mi marad egy országból, ha már nem érti a saját verseit? Ha nem érdekli, ki írta a múltját? És ha csak azok maradnak, akik nem kérnek belőle – önmaga még egyáltalán?
Leltár ’25: II. A gondoskodó állam kudarca
2025. július 12.
Tizenegy éve még csak arról írtam, hogy hiába dolgozunk, nem jutunk egyről a kettőre. Mostanra viszont már nem is az a kérdés, mire futja – hanem hogy mi maradt abból, amit egyáltalán megvehetnénk. Ez a bejegyzés egy személyes leltár arról, hogyan tűnt el mögülünk a szolgáltató állam – észrevétlenül, de visszafordíthatatlanul.
Leltár ’25: I. A kisebbik rossz függősége
2025. július 12.
Milyen állapotban van a magyar társadalom 2025 nyarán? Milyen mintázatok ismétlődnek újra és újra a politikában, és miért tűnik úgy, mintha mindig a kisebbik rossz lenne az egyetlen opció? Ebben a blogposzt-sorozatban megpróbálok végignézni mindent: társadalmi mozgásokat, értelmiségi viselkedésmintákat, politikai kényszereket és történelmi reflexeket.
És ez jó
2025. június 28.
A múlt év végén elfogott egy ragadós mélabú. Úgy éreztem, hogy itt Pannónia földjén már megbaszta a fekete fene az egészet. A Tisza persze reménytkelt: Orbánéknak egyszer vége lehet, de azt az országot ők sem kívánják - vagy nem hangoztatják, amit én szeretek. Szeretnék.
Rien
2025. június 28.
Az én liberalizmusom sokkal szikárabb volt annál mindig, mint hogy a bármilyen irányú kilengéseket támogassam. Nem szeretem a tolakodó, a ripacs üzeneteket, sőt ezektől kifejezetten és zsigerileg ódzkodom. Az én liberalizmusomba nem fért sosem bele a túltolt feminizmus, ahol pozitívan diszkriminálunk, mert az én liberalizmusom csak egyenlőséget ismert, ami olyan mint Bulgakov minősége: nincs belőle […]
2018. szeptember 10.
Gyerekszáj
A második megkezdett hét és a második angol óra után ma este megkértem Cilit, hogy hozzon a kamrából egy liter tejet. Miközben hozta ezt nyögte: R...
2018. szeptember 8.
Gyerekszáj
Hazaérünk a kirándulásból, a gyerekek fáradtságtól túlpörögve eszetlenkednek. Az Apjuk fegyelmez, kevesebb sikerrel. A fürdőszobából viháncolás...
2018. szeptember 7.
Szülő blog
Néha úgy tűnik, hogy szülőnek lenni azt jelenti, hogy ordítva magyarázod a gyereknek, hogy ne ordítva beszéljen.
2018. szeptember 7.
kettősmérce
Azt írja az újság: A fideszes hisztériakeltés mögött az van, hogy a néppártban igen sok képviselő nem akar az Orbán-kormány megmentésére szavazni...
2018. szeptember 6.
csütörtök – pár szívinfarktus után
Az elmúlt órám egy elbaszott érzelmi hullámvasút volt. Azzal kezdődött, hogy a pár nap óta húzódó tökölődés után be tudtam végre fejezni egy ...
2018. szeptember 4.
Gyerekszáj
– Anya! Arra a külön foglalkozásra szeretnék járni! – Melyikre? – Tudoood, amit a Margó néni tart! – Jó, majd holnap a szülőin...
2018. szeptember 4.
Gyerekszáj
– Apa, nekem is kilakjuk a posztelemet? – Igen, de addig szó sem lehet róla, amíg nem raktál rendet. – A fenébe! #davidmondta
2018. szeptember 4.
kedd (ez most hosszú lesz)
Augusztusban kezdték játszani a Meg című filmet a mozik, amit én kb. egy éve már kinéztem magamnak. Óriáscápa meg minden, pont az a fajta gagyi, amin...
2018. szeptember 1.
Gyerekszáj
Cilire a vacsoránál harmadszor szólok rá, hogy a tányér fölött egyen. Erre: – Olyan vagy, mint az anyád. #cilimondta
On This Day
Korábbi években Jul. 23.-én írt bejegyzések.
2022
Ne keveredj!
Szomorú szívvel olvastam a Miniszterelnök úr véleményét miszerint az Európán kívüliek ne keveredjenek a bévül lévőkkel. Csatoltam az etnikai/genetikai táblázatot, ami alapján én sehol se lennék jó, de itt Magyarországon biztosan nem. Pedig én eddig jó magyarnak véltem magam, meg még kettő ilyen selejtes gyereket is nemzettem. Azt gondolom inkább a Miniszterelnök úrnak kéne végre […]
2016
2016
2016
2016
2015
Gyerekszáj
– Cili ezt fejezd be, nem vicces! – Miért? – Mert inkább bosszantó! – Ühűm… Igeen? És miért?
2015
„Újságíróknak jó lesz”
Minden tiszteletem a sajtó lelkes munkatársaié, de életemben nem egy alkalommal fordult már elő velem, hogy amikor valami hírértékű esemény közvetlen közelében voltam akkor megdöbbenve figyeltem, hogy micsoda légből kapott, ám általában baromi jól hangzó, meséket toldanak a sztorikhoz. Ilyenkor mindig azon töprengek, hogy ha ez az üzemszerű működés, akkor jobban járnánk tán, ha a vélemény cikkek olvasására szorítkoznánk. Esetükben is inkább/főleg az irodalmi faktoruk miatt.