Legutóbbi bejegyzések

Két napja azzal van tele a sajtó, hogy Donald Trump, Orbán Viktor nagy barátja, gyakorlatilag hátba szúrta Viktorovicsot. Elmondta egy interjúban, hogy Orbán ugyan kért pénzügyi védelmet az USA-tól, de ő nem ígérte meg neki. Ez ugye már a második sztori, amiről kiderült, hogy mégsem lett elintézve, aláírva. Szó ugyan esett róla, abban nincs hiba, […]
Nincs borítókép

Nagyon viccesek az Orbán amerikai megállapodásairól készült másnapi vélemények, amiben kiderül, hogy valójában mit sikerült intézni. Az kevésbé mulatságos, hogy a szavazók túlnyomóan nagy részéhez még az aznapi, nem helyreigazított verzió jutott csak el: a legnagyobb aduászt a (csökkentett) rezsicsökkentést az ország atyja megvédte. Nyert. Nem kicsit nagyon. A felszabadult mulatság alapja persze az, hogy […]

Utánajártam a két versengő párt legfrissebb ígéreteinek, amivel meg akarják nyerni a jövő évi választást. Nagyon izgalmas, meseszép és borzasztóan reménytelennek tűnik, amit mondanak. A szebb jövő és az örök béke és egymás karjába omlás lényegtelen szerintem, mert nem kerül semmibe, ami érdekes, ami valóban a jövőnket alakítja az a gazdaság. Mi látszik az ígéretek alapján a közös jövőről?

Beszéljünk arról, hogy miért csak Csehországban ilyen jó a sör. Két napja vagyunk itt, előtte 21 éve jártunk erre. Akkor szerettem meg a sörözést. Korábban ez csak egy értelmezhetetlen ital volt számomra. Az elmúlt évben kezdett újra azzá válni, de itt és most, cseh földön újra az a pazar bűn, mint korábban. Ha iszok egy […]

Az elmúlt hét újra megmutatta, hogyan zuhanunk bele az entrópiába: politikai bulvár, pedofilvádak, parlamenti felbaszódások. A Szőlő utcai botrány körüli zajból engem nem a "sztárpletykák" érdekelnek, hanem az, amit mindez a társadalom állapotáról árul el.

Valójában az egész előző öt része a Leletár ’25 sorozatnak ezt a bejegyzést készítette elő. Mi lesz akkor velünk, ha Orbán Viktor vagy Magyar Péter nyer? A helyzetet egyébként nagyon jól mutatja, hogy Orbán és Magyar van kiemelve, és nem a pártjaik: nem a Fidesz és a Tisza. A jövő évi választás kiszavazóshow lesz, nem parlamenti választás – már ha mindkét jelölt eljut a szavazásig.

Négy részen át próbáltam összegezni, hogy hol tartunk - szerintem - mi, magyarok. Fontosnak éreztem bő lére ereszteni, mert a záró blokkot, ami valójában a tét és a legérdekesebb téma, nem lehet anélkül tárgyalni, hogy ne néznénk objektíven az ország és a társadalom jelenlegi állapotára. A tét az, hogy jövőre meg lehet-e verni választásokon Orbán Viktor sleppjét. A logika szerint eljutottunk az utolsó ki nem próbált módszerig és annak sikerülnie kell. Kéne. De amiből ki tudunk indulni az a jelenlegi és múltbéli tudásunk, ami nem biztos, hogy érvényes lesz jövő áprilisban is.

A régi vidék–város ellentét mára nemcsak kulturális vagy gazdasági törésvonal, hanem egyfajta egymás iránti vakság is. Mintha két külön ország lakói lennénk, akik ugyanazon a térképen élnek, de nem hallják meg egymást. Ebben a részben erről írok – és arról, mit jelent ma „lemennünk vidékre”.

Ezen a napon

Nincs borítókép

Rendezgetem itt a blogon a régebbi tartalmakat és elébem került egy 2019-es bejegyzésem, ahol azon elmélkedem, hogy a megtalált anyagi biztonság miatt veszett ki belőlem egy csomó érdeklődés. Érdekes látni, hogy milyen remekül tudja magát becsapni az ember. Most visszanézve már látom, hogy életem legrosszabb döntéseinek a láncolatába mentem akkortájt bele, telve önbizalommal, de teljesen […]

Kellenek a gyengébb sorozatok is, gondoltam valami ilyesmivel fogom kezdeni, de aztán rájöttem, hogy igazából a Last Ship második évada pont azt érte el, hogy már nem egyértelműen egy helykitöltő szériát nézünk, amikor épp nincs jobb.

Nagyon örülök, hogy úgy alakult az életem szinte mindennap látom a Dunát, amennyire a város engedi egész közelről. Jó érzés átsétálni felette, nézni hogy emelkedik vagy süllyed a vízszint, figyelni a meglepően nagy hajóforgalmat. És a Dunához érve lehet igazán áttekinteni, hogy milyen idő várható. Amikor kilépek a kapun mindenhol magas házak vannak, zsebkendőnyi kék-szürke […]
Nincs borítókép

Ügyesen kapjuk a történelmi háttérinformációkat, csak annyit, amennyi a történethez kell, ha valaki esetleg már általános iskolában sem figyelt. Nem száraz, olvasmányos, végig sikerül a főszereplő kalandos életét tartani a középpontban.