diéta 2. nap

Már nyár vége táján úgy éreztem, hogy nem ártana kicsit leadni a súlyomból. A kilókkal igazából általános iskolás korom óta küzdök, de 5-6 éve túl nagyra növeltem a pocakomat. Cili születése után általam is érthetetlen okokból leadtam pár kilót és egész jól érezte magam a bőrömben. Olyan 110 kg körül állt meg a érthetetlen fogyás és jó ideig nem is mozdult. Aztán idén sunyin kezdtek felszaladni újra a kilók.

Most 118-ról indulok és 90 körülire szeretnék lemenni. Én alapvetően nem igen hiszek ezekben a tudományos diétákban, az a véleményem, hogy ha kevesebbet eszem és többet mozgok, akkor fogyni kezdek (nekem ez mindig bejött), de mivel Zsófi éppen egy Ducan rendszerbe kezd könnyebb csatlakozni hozzá, mint két félét főzni, ha a gyerkőcöket is számoljuk, akkor háromfélét.

Tegnap kezdtük, és eddig éhesen, de jól bírom. Mondjuk ma volt egy fájdalmas pillanatom, mikor a boltban megláttam a szeletelt baconnel teli hűtőpultot. 🙂

Ja igen, meg azt is le akartam írni, hogy vettem Zero Colat – azt engedi a rendszer – és csak megerősített az élmény a korábbi véleményemben: ennek borzasztóan más íze van, mint az igazi Coca-Colának. Nem tudom, hogy állíthatják azt az emberek, hogy ez ugyanolyan. Valami fura utóíze van…

Meglátjuk, hogy fog menni ez a diéta, ma még erős bennem az elhatározás, hogy kitartok és követem az előírásokat. Azt saját tapasztalatból tudom, hogy keserves mikor megáll a fogyás, az a tervem, hogy akkor fogok valami aktív sportot beindítani, ami majd átzökkent a nehézségeken. Egyelőre szimplán éhes vagyok.