Az index margójára 2.
Az index.hu olyan (volt), mint a demokrácia. Még nem találtak fel jobbat nála. (Legalábbis Magyarországon.)
Az index az az újság, amit az ember helyből megnyitott, ha történt valami a világban. A helyesírása ellenére. Gyakori felületessége ellenére. Azért, mert tényleg pártatlan újság volt. És ilyen nincs másik.
De azért nézzen mindenki magába, mert az indexet elsősorban nem Orbánék nyírták ki, hanem mi. Mi, akik nem kergettük el már kétszer azokat, akik bármit megtehetnek a számunkra fontos, értékes és megismételhetetlen dolgokkal. Az újságjainkkal, a színházainkkal, az iskoláinkkal, az országunkkal és az életünkkel. Az index kitartott amíg lehetett. Egy újabb értékes darabja veszett oda a Szabad Magyarországnak.
Odavetettük koncként a vadak elé. Utolsó, gyáva alakok vagyunk!
Az index margójára – We Are Creative Slaves
Az elmúlt nyár számomra egyik legnagyobb eseménye az index.hu körüli hercehurca volt. Folyamatosan tűnnek el az újságírók, akiket megszokott és szeretett az ember, jönnek a pletykák, hogy beleszól a politika a címlapba, aztán felmond Tóta W., majd az állandó főszerkesztő, Uj Péter is. Őszintén mondom, hogy azt hittem, ilyen nincs.