8 éve együtt, a Gmail és én
A Gmail 8 éve érkezett az életembe és pillanatok alatt rendet vágott a meglehetősen szétszórt elektronikus levelező fiókjaim között.
A Gmail-t még a Szonda Ipsosnál regisztráltam egy keddi napon, már a felmondási időm alatt. Addig voltak freemailes címeim meg a saját weblapomhoz kötődő e-mail címem, de elég nagy kavar volt, hogy ki mikor és hova írt. Hogy miért regisztráltam még egy címet, arra már nem emlékszem pontosan, de azt hiszem, hogy az álláskereséshez akartam egy olyat, amiben a teljes nevem volt, nem csak az hogy kacsa@valami.hu. Nem bántam meg.
[su_note note_color=”#fefefe” text_color=”#666666″]
Hirdetés (x)
[/su_note]
Akkoriban a Gmail nem is volt olyan elterjedt még és volt körülötte némi felhajtás, meghívókkal meg ilyesmikkel. A legjobb tulajdonsága az volt, hogy évekig nem kellett törölnöm belőle a leveleket, viszont remekül kereshető volt minden. Aztán egyszer eluntam, hogy fél évtizednyi webszemetet tárolok és ráfordítottam vagy két napot arra, hogy módszeresen átnyálaztam és kiszortíroztam mindent belőle. Most, amikor ezeket a sorokat írom 13476 e-mail van benne, ami az elmúlt 8 évet tekintve nem is rossz szám, de kb. tízszer ennyit töröltem és a nagy leltározás óta az érdektelen leveleket nem archiválom, hanem törlöm.
Nagyon gyorsan sikerült kiszorítania minden másik levelezőt az életemből. Kezdetben a régi címeimet ráirányítottam a Gmail fiókra, aztán szép lassan leépítettem mindet. Persze a honlapjaimhoz és a munkához vannak más címeim is, de ezek általában csak átdobják a levelet a Gmail fiókba.
A Gmail volt az a program, ami aztán bevont a Google többi rendszerébe is. Mivel a munkám oroszlánrészét a levelezésen keresztül intéztem, így elkezdett nagyon kényelmessé válni a hozzá kapcsolódó naptár, majd később a Drive tárhely is. Amikor a Drive elkezdett egy saját irodai programcsomagot is előállítani akkor tűnt el a programjaim közül az Office is. A Gmail villámgyorsan áthelyezte a mindennapjaimat a merevlemezről a felhőbe.
És ez piszok kényelmes!
A mindennapi munkám alapját az e-mailek jelentik. A Gmail pedig készségesen befogadja, feldolgozza és intelligensen szelektálja nekem őket. Rengeteget segít. Általában nem is tűnik fel, hogy mennyi mindent intézek rajta keresztül, de amikor beindítom a számítógépet és megnyitom a böngészőt az első, már teljesen ösztönös mozdulat, hogy megnyitom a Gmailt. Aztán jön a többi lap is, de az első fülön mindig ott figyel a kis piros boríték.
Egyszer próbálkoztam meg az elmúlt nyolc évben más levelezővel, a Gmail kistesójával az Inbox verzióval. Jópofa volt, de amikor próbáltam még nagyon gyerekcipőben járt, azóta meg nem tettem vele újabb kísérletet. Igazából nem mozgat semmi a cserére, a Gmail tökéletes.