
Négy napja írtam, hogy nincs fűtés az irodaházban. Azóta hol ment, hol nem, általában nem. Tegnap megjavították, ma reggelre már percekre se kapcsol be. Jelen pillanatban 17 °C körül van a hőmérséklet és nagykabátban ülök. Minden szempontból nevetséges helyzet lenne, de úgy, hogy hűtés-fűtés szerelő cégé az iroda különösen pikáns a sztori.
Mióta elkezdték felújítania Moszkv… akarom mondani Széll Kálmán teret időről-időre belefutok a Facebookon olyan siránkozásokba, amik sajnálják a régi verziót. Dehát könyörgöm: ocsmány volt! Én is szerettem azt a teret, mert rengeteg időt töltöttem ott el, de ezerszer jobban fog tetszeni, ha kulturáltan néz majd ki. Tudom, hogy nem mindenkinek tetszik az új verzió, mert…
Reggel óta nem megy fűtés az irodaházban, a fázósabbak már azóta panaszkodnak. Én is felkerekedtem, most hogy a hőmérőm 17,9-18°C közt kezdett ugrálni, és megtekintettem a hőszivattyút a pincében. Ugyanarra jutottam, mint a többiek: a fene tudja mi történt, de rohadt hideg van.
Az a művészet, ami nem szerelemről vagy barátságról szól untat.

Az elmúlt hónapokban óhatatlanul összetalálkoztam többször is az Ország Gyűlése Mozgalom sátraival és olyankor belehallgattam a szövegeikbe is. Nem mondanám, hogy akár a stílusukkal, akár a mondanivalójuk összességével egyet tudok érteni, sőt. Mégis nevetséges és mélységesen felháborító, hogy Merkel mai látogatásának időtartamára elpaterolják őket a Kossuth térről. Engedélyük van ott lenni. Elvileg szólásszabadság van még…

Pedig a mai felszólalók mentesek voltak minden hibától, amit tegnapi blogomban írtam. Kifejezetten nem voltak apolitikusak, nem tagadták az elmúlt 25 évet és nem beszéltek túl balosan. Mégis, mégis, mégis. Egyszerűen kevés volt.
Sikerült két olyan képet készítenem ma a metróban, amik elégé tetszettek ahhoz, hogy megosszam itt is.