Graham Greene: Egy kapcsolat vége (Szakítás)
Egy kapcsolat vége címmel jelent meg a Szakítás című Graham Greene regény hangoskönyvként. Remek történet, ami meglepő fordulatokkal változik meg a finisben. Egy viszony, különös barátságok és nem kevés monologizálás a hitről.
Majd egy évbe telt, hogy az új munkámban eljussak arra a szintre, amit a réginél évekig műveltem: miközben dolgozom tudok hangoskönyvet hallgatni. Mostanra elég készségszinten megy a programozás ahhoz, hogy megosszam a figyelmemet a kódírás és a fülemben szóló sztori között.
A Szakításként fordított Graham Greene regényt az eredeti címhez jobban passzolóval, Egy kapcsolat vége néven dobták piacra hangoskönyv formában. (Szerintem a The end of the Affair angol eredeti a sztorit is figyelembe véve jobb lenne A viszony vége fordításban.) Mivel az eredeti regényt nem olvastam, így nem tudom, hogy sokat kihagytak-e belőle a hangoskönyvben, de teljesen érthető és élvezhető volt. Nagyon is tetszett.
Míg kezdetben egy mozgalmas sztori a világháború után egy féltékeny férfiről (aki mellesleg író) a regény utolsó harmadában megváltozik a hangulata, sokkal filozofikusabbá válik. Az elejétől a sorok között lappang egy „Istenes” szál, ami a sztori végére teljesen kiszorít minden mást.
Nekem a könyv eleje jobban tetszett, a háború utáni város, a szerelmi sokszög. A szereplők kapcsolata, a fura viszony, a megcsalók és megcsaltak barátságai sokszor a gyerekkoromat juttatta eszembe. Az utolsó fejezetek moralizálása, a szent vonal képbe kerülése kevésbé izgalmas, bár elismerem, hogy érdekes és váratlan fordulat volt.
Gondolom a világháború borzalmai után a hit egyébként is forróbb téma volt, mint ma. Amikor a Föld szinte teljes népessége közvetlenül megtapasztalta a háború borzalmait nehéz lehetett az egyháznak Isten jóságáról és bölcsességéről meggyőzni az embereket. A könyv szereplői is megátalkodott Isten tagadók, vad ateisták. Ez az alapállás kezd árnyaltabbá válni, ahogy megismerjük a rejtett szálakat, a szereplők múltját.
Olvastam, hogy nem kevés önéletrajzi elemet épített Greene a könyvébe, talán pont ezért volt ennyire élő az első fele a történetnek. Akár a könyv változatot, akár a hangoskönyvet választod (László Zsolt remek előadásában) ezt a sztorit nagyon ajánlom.
A borítóképen Graham Greene látható