Client first?
Ma olyan napom van, hogy megszopatott a rendszer. Két rendszer, egyrészről a bankom másrészről a mobil szolgáltatóm.
Harmadrészt meg én vagyok a hibás, persze.
Ez volt az a pillanat, amikor úgy döntöttem, hogy elengedem az ügyet. A pénzt a jövő hónapban jóvá írják, tehát nem fizetek majd telefonszámlát. Most hozzá kell nyúlni a tartalékhoz, amit nagyon nem akartam, hisz az egész pont abból indult ki, hogy szerettem volna letudni előre az anyagiakat a hónapra. Mire visszakapnám addigra már úgyis késő és gyakorlatilag fizethetném be szinte újra. Nincs értelme.
Elégedetlen ügyfél
Viszont elégedetlen vagyok ügyfélként a bankkal és a mobilszolgáltatóval kapcsolatban is. Oké, rányomtam a befizetésre miközben volt egy megbízás is, de az egész folyamatot egy teljesen felparaméterezett és személyre szabott rendszerben tettem meg. Adott egy összeg, amit én befizettem és a nyomoronc rendszer nem képes annyit kezelni, hogy mégegyszer ne próbálja meg levonni. Ez, programozók egymás között, egy státusz váltás. Ennyi hiányzik a sztoriból ahhoz, hogy a Vodafone penge szolgáltató én meg elégedett ügyfél legyek.
A Raiffeisen oldaláról meg azt hiányolom, hogy egy nagyon-nagyon egyértelmű helyzetben nem képesek az évek óta korrekt ügyfelüket (értsd: engem) védeni. Fillérre pontosan látszik, hogy a két összeg azonos. A befizető és a címzett is ugyanaz. A saját elmondásuk szerint az összeg (mindkettő) még zárolt állapotban az én számlámon van. Egy nyomoronc dolguk lenne, az egyiknél feloldani a zárolást és kész. A számlámon megjelenne a pénzem, az én pénzem, a Vodafone ugyanúgy megkapná a sajátját és még azt se bánnám, ha emiatt valami kezelési költség a Raiffeisen markát is ütné. Mindenki jófej és elégedett lenne.
Ez nem éppen egy client first szemlélet szerintem.