
„Nézd Anya, itt egy megőszült levél!” (Sárga, száraz) #cilimondta

Mindig azt hittem, hogy a mindennapi dolgok maguktól működnek. Amikor elképzeltem magam apaként a képben ott volt, hogy milyen szép családom van és mindenki boldogan ül le az asztalhoz és vidáman csacsognak a gyerekek, amíg együtt eszünk és jól érezzük magunkat. Ja, a kezem meg belelóg a bilibe.

Annyi minden változik meg napról napra a világban, hogy néha fel se tűnik maga a változás, az egyik legérdekesebb ilyen folyamat a biciklizés Magyarországon. Gyerekkoromban háromféle ember biciklizett: a bicikli versenyzők, a falusiak és a gyerekek. Biztos akadtak már akkoriban is kivételek, de általában nem találkoztál velük. Én persze bicikliztem. Az első biciklim, amire emlékszem,…
– Anya, a Kis Hableány szokott pisilni? – Igen, biztos szokott. – De… hogy? #cilimondta
Cili égre emelt szemmel hoz egy könyvet. – Anya! Hát ezt kejestem máj évek óta! #cilimondta

Lehetne azt mondani, hogy Esterházy Péter halálhíre egyáltalán nem volt váratlan és még csak nem is lenne hazugság. Mikor a múlt évben olyan félszóval megemlítette, hogy küzd a rákkal már nagyjából sejthető volt a helyzet. Pedig mégis váratlan volt, nekem legalábbis, egészen elképzelhetetlen egy olyan ország, egy olyan Magyarország, ahol többet nem lesz új olvasnivalóm…

via Instagram http://ift.tt/29FvnLD
Cili babázik a lány baba mellé állítja szorosan a fiút, szól, hogy nézzem meg, mit csinál a fiú baba. Én: – Megöleli a hercegnőt? Cili: – Nem, csak így hozzábújik! A féjfiak szoktak ilyet csinálni… Én: – Igen? Cili: – Hát te tudod ezt Anyu. #cilimondta

A Dűne egy csodálatos jövőbe vezet el minket, ahol Paul Atraides herceg Muad-dib néven válik egy futurisztikus dzsihad messiásává.
„Megnéztük apával azt, amikor az Ajanyhaj és az Eugén összeházasodik. Apát teljesen kikészítette az a ló, hogy olyan mocskos, fekete szujkos. Aztán annyija nevetett, hogy nem bíjta abbahagyni. Végül én nyugtattam meg.” Jó kis estétek volt nélkülem András Őri. 😀 #cilimondta