

Tudja fene, hogy van ez, de eddig még nem akadtam össze Királyhegyivel az életem során. Az első kétszáz évem című önéletrajzi kötet is teljesen véletlenül került a kezembe. Zsófi Anyukája adta kölcsön, hogy ez biztos tetszeni fog Zsófinak, aki el is olvasta és aztán mondta, hogy üstölést olvassam el én is, ha akarom, mert a szülei…

Kedvelem az olyan könyveket, amiket jó elkezdeni, ahol nincs az az érzés, hogy túl kell esni az első oldalakon vagy fejezeteken. A Tavaszi tárlat pont ilyen könyv, kényelmesen bújtam bele, mint egy pizsamába.

Fogalmam nincs, hogy mi csípett meg, amikor a Nagy zsákmány e-bookot beszereztem. Hónapokkal ezelőtt történt, lehet hogy ajánlotta valaki? Fogalmam nincs, mindenesetre most elolvastam és elhatároztam, hogy megpróbálok róla egy nem túl lehúzós kritikát írni. Ebből adódóan rövid leszek.

Néha előjön az a furcsa perverzióm, hogy elolvasok akkor is egy könyvet, ha már az első oldalak után egyértelmű, hogy vacak az egész. Az Amíg a lányod voltam esetében is pont ez történt.

A múlt heti kényszerszabadság alatt rengeteg időm volt olvasni, nem csak Stanislaw Lemben sikerült csalódni, hanem újra felfedezhettem, hogy Stephen King mennyire jó író. Elég fiatalon akadtam össze King műveivel, az unokatesóm, Samu nyomta az elsőt a kezembe azzal a felvezetéssel, hogy itt van István király egyik legjobb regénye. Nem tudom már melyik lehetett, de…
A sci-fi az egyik gyengém, de Stanisław Lem művei közül eddig csak a Solaris jutott el hozzám. Évek óta szerettem volna elolvasni a gyűjteményes köteteket, amikben a teljes életművet feldolgozták, de azt hiszem az első kötet után (5 regény) már eleget olvastam tőle. Az elmúlt években nagy örömmel láttam, hogy az emberiség figyelme újra kinyílik a világűr…
Úgy tűnhet, hogy ez a hét a punnyadásról szól, igazából baromi fárasztó. Fárasztó, hogy nem szoktam hozzá a mozgásban szegény életmódhoz és ezen a héten valahogy alig mozdulok ki. Reggel rutinszerűen viszem Cilit az oviba és ezzel kb. ki is fújt. Néha egy játszótér vagy a kisbolt. Kiolvastam viszont két könyvet (ebből egy a Lem Univerzum…
Elég fiatal voltam, kisiskolás, amikor Apu felolvasta nekem a Gyűrűk Urát. Napról napra olvasta és emlékszem, hogy egy idő után Levente, aki akkoriban jó barátom volta játszótérről is becsatlakozott hozzánk. Ketten ültük körbe Aput, oldalunkon fehér műanyag karddal és hallgattuk a mesét. Aztán amikor vége lett elmentünk a könyvtárba és kivettük az előzmény könyvet, ami a…

Fiatal embernek önéletrajzi (jellegű) könyvet kiadni eleve kockázatos vállalkozás. Már a Lovasi könyvnél se igazán értettem ezt a kapkodást. A Bunkerrajzoló esetében persze előfordulhat, hogy nem nagyon lesz később érdeklődés erre az életútra. Bennem most sem volt sok, aztán mégis elolvastam.
A Kisasszonyok egy nagyon bájos lányregény, kicsit túltöltve puritán értékrenddel és papolással. Megengedő hangú kritikám következik. 🙂